Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

olyannyira megértettük, hogy megtaníthatjuk az elsőéves
matematikus szakos hallgatóknak is. (S mi tagadás, elképeszti
őket.)
Ezek a matematikai megfogalmazásmódok nem tárják fel az
általuk megragadott jelenségek minden részletét, és nem is
törekszenek rá. Vannak például olyan kérdések a
véletlenszerűségről, amelyekről a valószínűségelmélet semmit
sem mond. Némelyik embernek a matematika hatáskörén kívül
eső kérdések a legérdekesebbek. De manapság, ha alaposságra
törekszünk, akkor igenis hiba úgy gondolkodni az esélyekről,
hogy ne volna ott valahol a fejünkben a valószínűségelmélet. Ha
nekem nem hiszel, kérdezd meg James Harvey-t. Vagy még
inkább azokat, akiknek elnyerte a pénzét.
Lesz-e a tudatnak matematikai elmélete? És lesz-e a
társadalomnak? Az esztétikának? Az emberek próbálkoznak, az
biztos, de eddig csak mérsékelt sikerrel. Ösztönösen gyanúval
kell fogadnod minden efféle állítást. De arra is légy felkészülve,
hogy azok egyszer valami fontos felismerésben csúcsosodhatnak
ki.
A hibajavító kód elsőre nem látszik éppenséggel forradalmi
matematikai területnek. Ha zajos bulin vagy, akkor mondd el
még egyszer azt, amit nem értettek meg, és a dolog el van
intézve. De ennek a megoldásnak megvan a maga ára. Ha
minden bitet megháromszorozol az üzenetben, akkor
háromszorta több idő lesz átjuttatni. Ez egy bulin nem nagy baj,
de már baj lehet, ha arra kell utasítanod a mesterséges holdat,
hogy most azonnal indítsa be a jobb oldali fúvókát. Shannon az