jobban védheti a szívet, mint az ösztrogén–progeszteron párosítás.
{ 17 }
A valóságos világban a lehetetlennel határos előre
megmondani, hogyan fog hatni egy szer erre vagy arra a
betegségre, hiába tudsz rengeteget arról, hogyan befolyásolja a
HDL-hez meg az ösztrogénszinthez hasonló biomarkereket – a
testben termelődő, diagnosztizálásra használható anyagokat. Az
emberi test igen-igen összetett rendszer, és jellemzői közül csak
keveset lehet mérni, befolyásolni meg még annyit sem. A
megfigyelhető korrelációk szerint jó néhány hatóanyagnak lehet
meg ez vagy az a kívánatos egészségügyi hatása. Ennek
megfelelően kísérletekben végigpróbálgatod őket, és a
többségükről bizony kiderül, hogy semmit sem ér. A
gyógyszerkutatáshoz rugalmas lelkialkat kell, a rengeteg tőkéről
nem is beszélve.
A korrelálatlanság nem jelent függetlenségetLáttuk, hogy ha két változó korrelációban van egymással, akkor így
vagy úgy összefüggés van közöttük. És ha nincsenek korrelációban?
Ez azt jelentené, hogy a változók között nincs semmilyen kapcsolat,
egyik sem hat a másikra? Egyáltalán nem.
A Galton-féle korrelációfogalomnak korlátja van egy nagyon
fontos tekintetben: csak a lineáris kapcsolatokat jelzi a változók
között: azt, hogy az egyik változó értékének növekedése hajlamos-e
egybeesni a másik változó értékének vele arányos növekedésével
(vagy csökkenésével). De ahogy nem minden görbe egyenes, a
relációk sem mind lineáris relációk.