abban, hogy melyek a haszontalan programok – ez a baj.
Nagyrészt azért nincs, mert a legtöbb amerikai azt gondolja,
hogy a neki személy szerint hasznos programokat bármi áron
meg kell tartani. (Azt nem mondtam, hogy ne volnánk önzők,
csak azt, hogy nem vagyunk ostobák!)
A „többség dönt” rendszer egyszerű, elegáns és igazságosnak
is tűnik, de csak akkor működik igazán jól, ha két lehetőség
között kell választani. Ha több van kettőnél, akkor kezdenek
ellentmondások beszivárogni a többségi akaratba. Most, amikor
ezt írom, az amerikaiakat élesen megosztja az a tény, hogy
Obama elnök aláírta az amerikai egészségügyi reformról szóló
törvényt (az Affordable Care Actet), rövid nevén Obamacare-t. A
valószínű választók körében végzett, 2010. októberi felmérés
szerint a válaszadók 52%-a ellenezte ezt a törvényt és 41% volt
mellette.{^7 } Rossz hír Obamának? Ha utánanézel, hogy miből
adódnak össze a számok, akkor nem. Az egészségügyi reformot
37% nyíltan elutasította, egy tőlük különböző 10% szerint a
törvényt gyengíteni kell; 15% viszont azt mondta, hogy meg kell
hagyni mostani állapotában, 36% pedig azt, hogy a mostani
egészségügyi támogatási rendszert bővíteni kell a törvény által
tervezetthez képest. Ez azt sejteti, hogy a törvény sok ellenzője
nem jobbra áll Obamától, hanem balra. Itt három (legalább
három) választás lehetséges: meghagyni a törvényt jelen
alakjában, elkaszálni vagy még erősebbé tenni. És az
amerikaiak többsége mindhármat elutasítja.[^164 ]