12
13
14
15
16
17
Mai értéken nagyjából fél- és egymillió dollár közötti éves
jövedelmet jelent.
Nehéz eldönteni, ez azért történt-e, mert – a kínálatoldali
elmélet jóslatának megfelelően – a gazdagok a kisebb adóteher
hatására elkezdtek keményebben dolgozni.
Vagy még inkább lehet, hogy egyáltalán nem egy egyszerű
görbe, ahogy azt Martin Gardner illusztrálta a gubancos „új-
Laffer-görbével” a kínálatoldali elmélet vitriolos elemzését adó
„A Laffer-görbe” című munkájában.
Nem tudjuk, ki bizonyította be először a Pitagorasz-tételt, de a
tudósok majdnem biztosra veszik, hogy az nem Püthagorasz
volt. Valójában azon a puszta tényen kívül, hogy az i. e. 6.
században élt és híressé vált egy ilyen nevű tanult férfiú, szinte
semmit sem tudunk Püthagoraszról. Az életéről és
munkásságáról írt jelentősebb beszámolók a halála után
nyolcszáz évvel készültek. Addigra a valóságos személyt
teljesen háttérbe szorította a legendabeli Püthagorasz, aki egy
személyben testesítette meg a magukat püthagoreusoknak
nevező tudósok filozófiáját.
Valójában nem fejezhető ki, de egészen a 18. századig senki
sem jött rá, hogyan lehet ezt bebizonyítani.
A silók egyébként nem kerek formájúak voltak egészen a 20.
század elejéig, amikor a Wisconsini Egyetem professzora, F. H.
King fel nem találta a manapság mindenütt látható hengeres
formát, és ezzel küszöbölte ki a sarkokban keletkező veszteség
okozta gondot.