18
19
20
21
22
23
24
25
Pontosabban: mind a négy rész a síkon történő eltolással és
forgatással kapható meg az eredeti egyenlő szárú derékszögű
háromszögből; elfogadjuk, hogy ezek a manipulációk nem
változtatják meg egy alakzat területét.
Legalábbis akkor, ha a szerzőhöz hasonlóan sík vidéken
lakunk.
Ian Stewart: A matematika problémái. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1991, fordította Freud Róbert. – A ford.
Eltekintve a gravitációs, közegellenállási és egyéb hatásoktól.
Rövid időtartamra azonban elég jó a lineáris megközelítés.
Zénón ezt a paradoxont egy kérdés formájában fogalmazta
meg: Utolérheti-e Akhilleusz a teknősbékát? – A szaklektor
Be kell vallanom, hogy ezek tinédzserek voltak egy nyári
matematikai táborban.
Hogy ne hagyjam az Olvasót kétségek között: van olyan terület,
nevezetesen a diadikus számok{^4 } köre, ahol ez az őrültségnek
látszó gondolatmenet tökéletesen korrekt. A számelmélet
szerelmesei bővebben olvashatnak erről a könyv végi
jegyzeteknél.
A John Conway által kidolgozott szürreális (valóson túli)
számok ennek különösen bájos és furcsa példái, ahogy a nevük
is sugallja; a számok és játékstratégiák közötti különös
hibridek, amelyeket teljes mélységben még nem tártak fel.
Berlekamp, Conway és Guy Winning ways (Nyerő utak) című
könyvéből sokat tanulhatunk ezekről az egzotikus számokról,
és emellett rengeteget
a játékok gazdag matematikájából.