Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

(BlackTrush) #1

  • Tudom, hogy nem, de jól gondold meg. Vagy megölöd, és mész a
    sittre, vagy ő öl meg téged, és mész a Chacarita földjébe. Vagy ez, vagy az.

  • Jó, jó. Te mit tennél a helyemben?

  • Nem tudom, az én életem nem éppen példának való. Olyan ember
    vagyok, aki, hogy megmeneküljön a fegyháztól, inkább a bizottság
    bérgyilkosa lett.

  • Én nem leszek semmilyen bizottság bérgyilkosa, csupán nem akarok
    adós maradni.

  • Tehát kockáztatod a nyugalmadat egy ismeretlen férfi és egy olyan
    asszony miatt, akit már nem szeretsz?
    Nem hallgatott rám, és elment. Másnap megtudtuk, hogy egy moróni
    üzletben belekötött Rufinóba, aki megölte.
    Szembenézett a halállal, és becsülettel, férfi a férfi elleni párbajban
    veszett el. Baráti tanáccsal láttam el, azonban bűnösnek érzem magam.
    Néhány nappal a halottvirrasztás után kakasviadalra mentem. Sohasem
    kedveltem ezt a szórakozást, akkor vasárnap pedig egyenesen undor fogott
    el tőle. Mi bajuk lehet ezeknek az állatoknak, hogy így marcangolják
    egymást?
    Azon az estén, amikor ez a történet végbement, megbeszéltük a
    cimborákkal, hogy elmegyünk a La Pardának nevezett néger nő
    táncmulatságába. Annyi éve már ennek, s még mindig emlékszem a
    barátnőm virágmintás ruhájára. A bál az udvaron zajlott. Akadt egy-két
    kellemetlenkedő részeg is, azonban gondom volt rá, hogy minden úgy
    menjen, mint a karikacsapás. Még nem volt tizenkét óra, mikor megjelentek
    az idegen legények. Az egyik, akit Karvalynak hívtak, s még azon az
    éjszakán orvul megöltek, valamennyiünknek fizetett egy pohár italt. A
    véletlen úgy hozta magával, hogy nagyon hasonlítottunk egymásra.

Free download pdf