E tudományos erőfeszítések között szerepel a Washingtoni Egyetemen a kutyák öregedését
vizsgáló hatalmas longitudinális vizsgálat, amelybe 30 000 kutyát vontak be, és 500
szerencsés kutyust terveznek kiválasztani, akik részt vesznek egy rapamicin-kísérletben.
A világ kutatóintézeteiben folytatódik a vadászat a többi "vezérlőgomb" után, amelyeket
gyógyszerekkel lehetne megcélozni. Egy harmadik megközelítés az AMP-Kináz nevű enzim
termelését növelné, amely a fogyasztásra rendelkezésre álló energia szintje alapján modulálja a
sejtfolyamatokat, például a növekedést és az anyagcserét. Az elmúlt években ez is egy másik
ígéretes célpontként jelent meg, számos más, a jelek szerint az életkor előrehaladtával csökkenő
molekulával, hormonnal és fehérjével együtt, amelyek kulcsszerepet játszanak a sejtek
javításában, regenerációjában, védelmében és hatékony működésében.
Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem Rochester Öregedéskutató Központjának társigazgatója
és kollégái 18 rágcsálófajt, köztük hódokat, hörcsögöket és egereket hasonlítottak össze, hosszú
élettartam szerint rendezték őket, és érdekes mintákat kerestek.
Lényeges, hogy azt találták, hogy a sérült DNS - a molekuláris szintű sejtes tervrajzok, amelyek
minden egyes sejtünkben megtalálhatóak - "erőteljesebb" javítása a jelek szerint együtt fejlődik a
hosszú életkorral. Más szóval, azok a fajok, amelyek tovább élnek, robusztusabban képesek
kijavítani azokat a problémákat, amelyek az öregedéssel elkerülhetetlenül jelentkeznek. A
kutatást nemrég publikálták a Cell című folyóiratban.
Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem Rochester Öregedéskutató Központjának
társigazgatója