„Nagyon erős összefüggés mutatkozott a
különböző fajok élettartama és aközött, hogy
mennyire jól javítják a DNS-töréseket. Azt
is megnéztük, hogy miért jobb ez. Találtunk
egy fehérjét, amely nagyon fontos a DNS-
javításban és a hosszú életű fajokban
aktívabb". - mondta Gorbunova.Gorbunova a legizgalmasabb munkáját a hosszú élettartam területén a meztelen
vakondpatkánnyal végezte, amely egy szőrtelen, ráncos rágcsáló, hódszerű metszőfogakkal,
amely Kelet-Afrikában alagutakban él. A patkány, amelyet néha a "homokos kiskutya" becenéven
emlegetnek, szokatlanul hosszú élettartamú - 30 év, tízszer hosszabb, mint közeli rokona, az
észak-amerikai mezei egér, amely ritkán éri meg a három évet.
Gorbunova a vakondpatkányok szívósságának nagy részét a hialuronsav bőséges
mennyiségének tulajdonítja, amely a bőr egyik fő alkotóeleme és részt vesz a szövetek
regenerációjában. Bár az egerek és az emberek is rendelkeznek hialuronsavval, a meztelen
vakondpatkányok szövetei "telítettek vele" - mondja Gorbunova.
Amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és más, a jelek szerint enyhíti a
korral gyakran felhalmozódó krónikus, kiterjedt gyulladás romboló következményeit, úgy tűnik, a
hialuronsav bősége a rosszindulatú rákos sejtek növekedését is megakadályozza.
„A hyaluronan egy nagyon szép történet, mert
látjuk a lehetőségét annak, hogy az emberre
is átültethető. Megvan, de nincs belőle túl
sok, így azt hiszem, van hová fejlődnünk.
Találhatunk módot arra, hogy növeljük a
saját hialuronsavszintünket". - mondja Gorbunova.Gorbunova szerint az egér és a meztelen vakondpatkány közötti különbségek könnyen
megmagyarázhatók az evolúcióval - a megfelelő alkalmazkodásuk a szaporodási siker
esélyeinek növelésére irányul.
„Az egér számára a legjobb stratégia, hogy
több utóda legyen, ha nagyon-nagyon gyorsan
szaporodik, mert akkor valaki megeszi, és
egyszerűen nincs esélye tovább élni" - magyarázza.