Jonathan Franzen - A világ végének vége

nőstényt?
Ricardo napi munkájához hozzátartozik a vadászokkal való
együttműködés, akiknek engedélyezve van, hogy a nyár végén
korlátozott számban kilőjék négy galambfaj példányait. A
vadászok természetes szövetségesei a természetvédőknek, de a
szigeten e tekintetben is kísért a múlt.
– A jamaicaiak lenézik a vadászatot – mondta Ricardo –, mert
a gyarmati korszakból olyan vadászati kultúrát örököltünk,
amelyben csak a gazdag ember jár vadászni, akinek drága
puskája van, a szegények meg haragszanak rájuk. Úgy
gondolják, hogy a kormány pártfogolja a vadászatot, miközben
az egyszerű embereknek még az is tilos, hogy kalitkában
tartsanak madarakat – az egész csak arra való, hogy kitoljanak
a szegényekkel.
A természetvédelem útjában álló gazdasági nehézségek
megkerülésének legjobb módja az ökoturizmus. A Jamaicai
Idegenforgalmi Hivatal ma már igyekszik tudatosítani, hogy
milyen kiváló madármegfigyelő hely Jamaica, utazási irodákat
látnak vendégül, hogy megismertessék velük a helyszínt, de a
komoly ökoturisztikai infrastruktúra kiépítéséhez sok pénz kell,
infrastruktúra nélkül viszont nem lehet pénzt keresni. Így aztán
a kormány maga is az óriási szállodák építését szorgalmazza,
mert ezek nemcsak maréknyi embert foglalkoztatnak, hanem
százak számára teremtenek munkahelyet.
– Ezek az óriásszállodák az év nagy részében üresen állnak –
mondta Ricardo –, és ha valahol épül egy új hotel, akkor egy
réginek be kell zárnia. Véleményem szerint csak akkor lenne
szabad új szállodák építését engedélyezni, ha a létező szállodák