Jonathan Franzen - A világ végének vége

takarmányképpen is hasznosítják, még haltenyészetekben is.
Jelenleg még évi félmillió tonnára sem rúg a kifogott krill
mennyisége, amiben Norvégia vezet. Ámde Kína is bejelentette
már, hogy évi kétmillió tonnára kívánják fokozni az általuk
kifogott mennyiséget, és hogy már el is kezdődött az ehhez
szükséges hajók építése. A kínai Mezőgazdaság-fejlesztési
Tanács elnökének nyilatkozata szerint „A krill nagyon jó
minőségű fehérjét szolgáltat, ami élelmiszer- és
gyógyszeralapanyagként is hasznosítható. Az Antarktisz az
emberiség nagy közös kincsestára, amiből Kínának is
részesednie kell.”
Az Antarktisz körüli tengerek ökoszisztémája valóban a világ
leggazdagabb élővilága; továbbá egyben az utolsó is, amely még
lényegileg érintetlen. Kereskedelmi hasznosítását
nemzetközileg ellenőrzi és szabályozza, legalábbis névlegesen,
az Antarktiszi Tengeri Élettér Megőrzésének Bizottsága.
Azonban a bizottság minden határozata megvétózható a
huszonöt tagállam bármelyike által, melyeknek egyike, Kína
hagyományosan ellenzi védett tengeri övezetek kijelölését.
Újabban egy másik tagállam, Oroszország is nyíltan ellenzi
ezeket az elképzeléseket, s nemcsak megvétózza újabb védett
területek létesítését, de még azt is kétségbe vonja, hogy van-e a
bizottságnak egyáltalában joga védett övezetek kijelölésére.
Vagyis a krill jövője, és következésképp sok pingvinfaj jövője is
olyan bizonytalan tényezőktől függ, melyeket további
bizonytalanságok is tetéznek: milyen nagy valójában a krill
össztömege, mennyire képes ellenállni az éghajlatváltozás
hatásának, mekkora mennyiség halászható le belőle más fajok