keletre tartó útvonalakat erősíti meg. Kolumbusz ezután Genovában és
Velencében próbált szerencsét, de ott sem járt sikerrel. A fivérét Angliába is
elküldte, VII. Henrik királyhoz, hogy talán ő finanszírozná az expedíciót, ő maga
pedig I. Izabella kasztíliai királynőhöz és férjéhez II. Ferdinánd aragóniai
királyhoz fordult. Mivel Spanyolország ekkor már jócskán le volt maradva a többi
országtól a kelet felé tartó hajózási útvonalak biztosítása terén, Kolumbusznak
végül sikerült rábeszélnie a királyi párt, hogy pénzeljék az útját, amely során
nyugat felé indul és így jut el majd Indiába. Ők pedig azon túl, hogy
finanszírozták az expedíciót, az utazás üzleti sikerére is ösztönzőleg hatottak,
mivel az utakból származó profit egy részét Kolumbusznak ígérték.
Az európaiak felfedezőútjai, valamint a felfedezett területek kifosztása – ezek
legfőbb mozgatórugója megint csak a verseny volt –, illetve a kínai dinasztiák
sokkal szerényebb tengeri kalandjai között megfigyelhető óriási ellentét kiválóan
példázza a politikai versenyhelyzetnek a fejlődésre gyakorolt kedvező hatását. A
- század elején a kínai birodalmi flotta is elhajózott Dél-Ázsia és Afrika
partjaiig, méghozzá jóval nagyobb hajókon, mint amilyeneket Kolumbusz
használt. De miután a haditengerészetet támogató frakciók vereséget szenvedtek a
kínai császári udvarban fellángoló belső hatalmi harcokban, az ország vezetése
egyszerűen felszámolta a hajógyárakat, leszerelte a tengerjáró hajókat, és
betiltotta a jövedelmező, hosszú tengeri utakat.
Az Oszmán Birodalomban a modern könyvnyomtatás kései bevezetése szintén
remek példa arra, hogy a verseny hiánya milyen mértékben hátráltathatja a
technológiai fejlődést. Bizonyos források szerint 1485-ben az oszmán szultán
kiadott egy rendeletet, amelyben megtiltotta az arab írásjelekkel írott szövegek új
nyomdaszedési technikával történő nyomtatását. Tette ezt elsősorban azért, hogy
enyhítse a befolyásos vallási elit azon félelmét, hogy elveszítik
monopolhelyzetüket a vallási tudás terjesztése terén, másodsorban pedig a régi
technológiával dolgozó írnokok védelmében, akik nem bírták volna a versenyt a
nyomdákkal. 11 Ezek után az oszmánok évszázadokon át kitartottak az elavult
sokszorosítási technológiájuk mellett, és az első arab karakteres nyomdát csak
1727-ben nyitották meg, amely viszont még ezután is egy teljes évszázadon át
csak szigorú felügyelet alatt működhetett, és az oszmán nyomdák mindössze
néhány száz könyvet adhattak ki korlátolt példányszámban. 12 Ez a korlátozás
lehetett a fő oka annak, hogy az Oszmán Birodalomban még a 18. század elején is
a teljes népességnek mindössze két-három százaléka tudott írni-olvasni. 13
Az európai versenyhelyzet viszont nagyban hozzájárult egy olyan kultúra
kialakulásához, amelyben az innováció és a kihívásokhoz alkalmazkodó
intézményrendszer fontos értéket képviselt, és ennek a protestáns reformáció volt
az első példája. A vállalkozók külföldön is megragadták a lehetőségeket, a
mérnökök, a fizikusok, az építészek és a jól képzett kézművesek üzleti