Oded Galor - Az emberiség utazása

jut. Az életszínvonal tehát csökken, és ez a folyamat csak akkor áll meg, amikor
az egy főre eső kenyéradag megint eléri az eredeti szintet. Sajnálatos módon tehát
a technológiai fejlődés hosszú távon nagyobb, de semmiképp sem gazdagabb
népességet eredményez.
Ez a csapda pedig minden élőlény életét meghatározza. Vegyünk például egy
farkasfalkát egy szigeten! A globális lehűlés hatására a tengerszint magassága
csökken, aminek következtében szárazföldi átjáró nyílik egy másik szigetre, ahol
nyulak élnek békességben. A farkasok számára ez tehát új vadászterületet jelent.
Mivel több zsákmányhoz juthatnak, emelkedik az életszínvonaluk, és több kölyök
marad életben, amely eléri az ivarérettséget, és ez a populációban robbanásszerű
növekedést okoz. Csakhogy mivel egyre több farkasnak kell osztoznia a véges
nyúlállományon, a farkasok életszínvonala idővel megint csökkenni kezd, és eléri
azt a szintet, amelyen még azelőtt éltek, hogy megérkezett volna a lehűlés, míg
végül a népesség beáll egy, a korábbinál magasabb szintre. Vagyis azáltal, hogy a
farkasok többletforrásokhoz jutnak, hosszú távon egyáltalán nem járnak jól, csak
többen lesznek.
Malthus népességelmélete két pilléren nyugszik. Az egyik, hogy a források
növekedése (legyen az mezőgazdasági hozamnövekedés, sikeresebb halászat,
vadászat, gyűjtögetés) szükségszerűen azt okozza, hogy több utód marad életben
a populációban, akik a biológiai ösztön mellett kulturális és vallási indíttatásból is
mind szaporodni akarnak, és a gyermekhalandóság csökkenése egyenes arányban
áll a jobb táplálkozással. A másik pedig, hogy a népességnövekedés minden
esetben az életkörülmények romlásához vezet, amennyiben az élettér korlátozott.
Malthus szerint idővel minden populáció mérete alkalmazkodik a rendelkezésre
álló erőforrásokhoz. Ez pedig két mechanizmusnak köszönhető: a pozitív
kontrollnak – miszerint az olyan társadalmakban, amelyek már nem tudnak
mindenki számára megfelelő mennyiségű élelmet termelni, az egyre gyakoribb
éhínségek, betegségek, valamint az erőforrásokért vívott háborúk miatt növekedni
kezd a halandóság; valamint a preventív kontrollnak – miszerint szükség idején a
kései házasságkötések, illetve a fogamzásgátlás miatt csökken a születések
száma.
Az iparosodás előtti korokban a technológiai fejlődés valóban nagyobb, de nem
gazdagabb népesség kialakulásához vezetett, ahogyan azt Malthus
népességelmélete jósolta? A bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy abban
a korszakban a technológiai fejlődés valóban egyenes arányban állt a népesség
növekedésével, de ebből nem következik, hogy a technológiai fejlődés okozta a
népességnövekedést. Sőt, valójában a technológiai újítások részben annak
eredményeként is születhettek, hogy növekedett a népesség, hiszen nagyobb
népességű társadalmakban több lehetséges feltaláló születik, és nagyobb az igény
az új találmányokra. Továbbá az is előfordulhat, hogy más, egymástól független –