Oded Galor - Az emberiség utazása

A malthusi korszakban, mint láthattuk, ha a fogyasztás eltért a létminimum
szintjétől, akár technológiai újítások, katonai konfliktusok, intézményi változások
vagy járványok miatt, az nagy erejű ellenreakciót váltott ki a népesség
alakulásában, amely így hosszú távon mindig visszaállította az egy főre eső
jövedelmet az eredeti szintre. De akkor mi volt az, ami az emberiséget
kimozdította ebből a malthusi egyensúlyból? Hogy tudta kiküzdeni magát az
emberiség ebből a gazdasági fekete lyukból?
A stagnálásból a növekedésbe történő átmenet kiváltó okait keresve elsőként az
juthat eszünkbe, hogy az ipari forradalom volt az az erő, amely hirtelen olyan
erővel rázta meg az egész világot, hogy egy csapásra átkerült a növekedés
modern fázisába. Ugyanakkor a 18. és 19. századból, azaz az ipari forradalom
időszakából fennmaradt bizonyítékok azt sugallják, hogy nem létezett ilyen
„pillanat”. Persze az átmenet roppant gyorsan zajlott le, ha az emberiség teljes
történelméhez viszonyítjuk, de a termelékenység ezen időszakon belül is csak
fokozatosan növekedett. Amikor az ipari forradalom már kézzelfogható valósággá
vált, a technológiai fejlődés még akkor is csak fokozatosan haladt, és bár a
népesség hirtelen növekedésnek indult, az átlagbérek csak szerény mértékben
növekedtek, összhangban a malthusi elmélet előrejelzésével. Mégis egy bizonyos
ponton, közel egy évszázaddal később a malthusi egyensúly valamilyen titokzatos
okból felborult, és elképesztő gazdasági növekedés vette kezdetét.
Az a fogalmi keretrendszer, amelyet az utóbbi néhány évtizedben sikerült
megalkotnom ezen rejtély feltárásának reményében, a matematikából ismert
bifurkációelméletből táplálkozott, amely azt jósolja, hogy egy bizonyos küszöb
felett egyetlen tényező parányi módosulásai hirtelen drámai átalakulást
okozhatnak a komplex dinamikus rendszerek viselkedésében (mint például
amikor a hő átlép egy bizonyos küszöböt, és ezáltal a víz folyékonyból
gázhalmazállapotúvá válik). 3 Jelen kutatásom konkrétan arra a kérdésre
koncentrált, hogy milyen fogaskerekek forogtak láthatatlanul a felszín alatt, a
változásnak milyen kerekei munkáltak fáradhatatlanul végig a malthusi egyensúly
korszakában, amelyek aztán végül kitörtek foglalatukból, és beindították a
modern gazdasági növekedés folyamatát – ahhoz hasonlatosan, ahogy a
hőmérséklet hosszú időn át láthatatlanul emelkedik az edényben, majd egyszer
csak mindenki számára látható változást eredményez.
Melyek a változásnak ezek a titokzatos kerekei, amelyek végigdolgozták a
malthusi korszakot, mígnem végül az utóbbi két évszázadban beindították az
életszínvonal drámai emelkedését?

A változás kerekei