megerősödött anyagi biztonsága arra készteti a szülőket, hogy a két nagyobbik
fiút középiskolába küldjék, hiszen most már tudják nélkülözni az ő keresetüket,
és bíznak benne, hogy így a fiúknak tisztességes, jövedelmező szakmájuk lesz.
Olssonék egy olyan korban élnek, amikor a humántőke fontossága az iskolai
végzettséget olyan jelentős státuszszimbólummá emeli, amely meghatározza az
egyén helyét a társadalmi hierarchiában, és hatással van a megfelelő pár
kiválasztására, befolyásolja a társadalmi és üzleti kapcsolatok alakulását és még
sok minden mást. Mivel a gyermekek oktatása komoly anyagi áldozattal jár, Mrs.
Olsson ideje pedig igencsak értékes, a szülők úgy döntenek, hogy nem vállalnak
több gyermeket. Stockholmban a termékenységi ráta még mindig meghaladja a
mortalitást, de a szerény népességnövekedés már nem képes ellene tartani az
életszínvonal szédítő iramú emelkedésének.
Több százezer évvel azután, hogy a Homo sapiens megjelent ezen a bolygón,
Mr. és Mrs. Olsson az első olyan generáció szülötte, akik kimenekültek a
malthusi szegénységcsapdából, és az ő családjuk sok millió nyugat-európai és
észak-amerikai családdal együtt ebben az időszakban végleg maga mögött hagyja
a szegénységet. Az Olsson család életminőségében bekövetkezett javulás – ami a
technológiai fejlődés közvetlen következménye – a következő néhány generáció
alatt nem veszít intenzitásából, sőt tovább erősödik. A Jones család utódai maguk
is átélték a demográfiai átmenetet, és egy kicsivel az Olsson család előtt,
valamikor már a 19. század végén kiszabadultak a malthusi szegénységcsapdából,
míg a Kelly család leszármazottai kicsivel később, valamikor a 20. század elején
tették meg ezt a hatalmas lépést.
De végül a demográfiai átmenetnek köszönhetően az egész emberiséget
utolérte a fázisátalakulás.
Fázisátalakulás
Az emberiség hajnala óta a technológiai fejlődés mindig is elősegítette a
népesség fokozatos növekedését, valamint az olyan tulajdonságok elterjedését,
amelyek további technológiai fejlődést eredményeztek. De ahogy azt a korábbi
fejezetekben tárgyaltuk, a malthusi mechanizmus gravitációs ereje több százezer
éven át megakadályozta, hogy az életszínvonal fenntarthatóan növekedjen.
Ugyanakkor a felszín alatt az emberi történelem fogaskerekei – a technológiai
fejlődésnek, valamint a népesség méretének és összetételének egymást erősítő
összjátéka – az első pillanattól kezdve mozgásban voltak, és idővel fokozatosan
gyorsultak, sőt egyre gyorsulva gyorsultak, mígnem végül a 18. század végén
valóságos technológiai robbanást idéztek elő, amit ipari forradalomként szoktunk
emlegetni. Száz évvel később az egyre gyorsuló technológiai újítások, valamint
ezek következtében az olyan iskolázott dolgozók iránt megnövekedett kereslet,