Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1

III. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (9-17. SZ.)


1. A két község keletkezése és nevük kialakulása III. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (9-17. sz.)


A honfoglalás utáni első évszázadról még hallgatnak a krónikák. A tatárjá-
rás idején (1241) Frigyes osztrák herceg zálogban bírt három dunántúli várme-
gyét, köztük Sopron megyét is. A község tehát korán megismerkedett az idegen
uralommal.
IV. Béla hamarosan visszaváltotta e területet.^21
A tatárok pusztításáról nincs tudomásunk, de érdekes, hogy „Tatártemetés”
nevű dűlőnévvel találkozhattunk a Köves-mezői határban az 1600-as évektől.
A név minden bizonnyal a török időkből származik, hiszen seregükben tatárok
is harcoltak.
IV. Béla a tatárjárás után lemondott a királyi birtokokból álló királyi várme-
gyék visszaállításáról, és birtokadományozásokkal segítette elő az egykori várka-
tonákból és vezetőikből (szerviensek) álló új réteg, a köznemesség kialakulását.
Hűségük jutalmául egy-egy birtokot, (majort, községet) juttatott nekik. Nagycenk
első adományozási éve nem ismeretes. Nevét csak 1291-ben írták le először.
Ekkor Zenknek hívták. A név egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben
olvasható.^22
A név még sokféle változatban szerepel a korabeli oklevelekben,
pl.: Zynk (1327),^23 Chenk (1388), Czenk (1410), Csencz (1496), Chengh (1517), stb.
A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek,
pl. 1359-ben és 1377-ben: Gudurzenk (Gödör.. .), Vámoschynk (1428, 1429),
Németchenz (1598).
A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes a király adójegyzékekből (dica).
Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. Egy Hidegséggel foglalkozó oklevél
először 1281-ben említi, melyben a határbejárással kapcsolatban többször is szere-
pel a „villa Tothchynk” név.^24 A villa lakott helyet, majort jelent. A község nevében
rendszeresen használták a megkülönböztető előnevet, amely többször is megvál-
tozott. Egy 1327. évi, Pereszteggel kapcsolatos oklevél már Dániel Czenknek (Chynk
Danielis) nevezi a községet.^25 A 14-15. században ez a név volt használatos. Az 1543-
tól előtalált királyi adójegyzékekben is még ez a név olvasható, de 1544-től már
Dávid Czenknek írják,^26 s e néven szerepel még a 18. században is. Az előbbieken
kívül sokféle írásváltozatot találunk még: Senk (1341), Chenk (1353), Danyl Czenky
(1366), Danichenche (1436), Danyelczynky (1496), Dávid-Chenk (1589), stb.
A plébánián őrzött, 1672-től meglévő anyakönyvekbe csak Dávid Czenk nevet
jegyeztek be. Egyebekben a 16. századtól már szórványosan használták a Kiscenk
nevet is (Kys Czenk, 1585). A 18-19. században a két község neve az okiratokban
Nagy Czenk vagy Czenk, illetve Dávid Czenk és Kis Czenk formájában szerepel.
A német nyelvhatár miatt már a 14. századi oklevelekben gyakran találkozunk
a két községnév német változatával: Czinkendorf (1395).^27 Itt is sokféle írásmód lé-
tezik: Zinkendorf (1451), Zyndorf (1572), Czindorf (1605), stb.

A volt cukorgyár levelezésében mindvégig a Gross-Zinkendorf nevet használ-
ta. Kiscenk külön német neve 1523 körül Dürren-Zinkendorf (Szárazcenk) volt.

Késő avar kori temetőt - 5 sírt, köztük egy kettős sírt - tártak fel 1971-ben
a Rákóczi u. 7-10. sz. alatti házak konyhakertjeiben. Mellékletek voltak: vasból
csatok, nyílcsúcsok, bronzból csatok, szíjvégek és övveretek, gyöngyös fülbevaló,
agyagedények.^18
Középkori jellegű leleteket találtak 1958-ban a Vörös Kastély pincéjében
végzett építéskor: bélyeges öntőtégelyek (nemes fémekhez!), tölcsér alakú
edények kerültek elő.


2. A vidék a népvándorlás és honfoglalás időszakában


A rómaiak jó utakat, gazdagodó városokat építettek itt, köztük Scarbantiát,
azaz Sopront. A római uralom a 4. század végén megszűnt. Utána a népvándor-
lás forgataga következett, amelyből csak romok maradtak az egykor virágzó
Pannóniában.
Egymás után jöttek Attila világhódító hunjai, aztán számos germán nép, majd
az avarok. E nomád népek hirtelen nőttek naggyá, majd éppoly váratlanul szét is
hullottak. Csak a 6-7. századtól megtelepedő szlávok tudtak itt megkapaszkodni.
Egy részüket az avarok telepítették be. Az avarok uralmát Dunántúlon a frankok
fennhatósága váltotta fel.
A honfoglalás időszakában a magyarok elsősorban szlávokat találtak itt.
A Fertő-tó és Bécs közti vidéket az avarok utódai lakták.
A korabéli táj más volt, mint manapság, hiszen rengeteg volt az erdő.
A Fertő vizei Győrig értek, a vizekben tömérdek hallal. Gazdag volt az erdők, rétek,
mocsarak állatvilága.
A vidéket a kalandozó magyarok a nyugatra induló hadi vállalkozások felvo-
nulási terepéül használták. Sopron megye területén a kalandozásokban részt vett
Sur vezér nemzetsége, amit későbbi Osli-nemzetség letelepedése igazolhat. Osli,
Veszkény és Csepreg környéke a honfoglaló nemzetségek szálláskörletébe tarto-
zott. Ezt bizonyítják a veszkényi és szakonyi honfoglalás kori temetők.^20


A II. Világháború hősi halottai (149. oldalhoz!)
Free download pdf