Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1
1670-ben a mai Községháza helyére került az iskola: Az előző Hegyesdi utcai
iskola helyén már Tóth István és 6 fia lakott. A beírásnál még megjegyzik: „az ennek
előtte félhelyes iskolaház volt, de most zsellérré lett.” Az új helyen ez a bejegyzés:
„Oskolaház. Ez annak előtte Kovács János zsellérháza volt. Az előbbeni iskolaház
földjeit csatolták hozzá, azért most félhelyes.”
„Az iskolafenntartók elsősorban a buzgóbb főurak voltak, mint patrónusok és
földesurak. Nádasdy Tamás mutatott e téren jó példát Czenken és más helyeken”


  • írta Payr az idézett könyvében.
    Vallási téren a Nádasdyak idejében jelentős változások történtek. A hitújítás,
    reformáció községbeli eseményeit külön fejezetben ismertetjük.
    1660-ban újra katolikus plébános foglalta el a plébániát. Az előzőkben is
    említett 1663. évi, már katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv ezt írja az egyház-
    ra vonatkozólag: „Meglátogattam a mindenszentek tiszteletére épült templomot.
    A búcsú ezen a napon ünnepeltetik. A templom javadalma 31 jugera, [helyi területi
    mértékegység] amelyet a lakosok művelnek, és évenként tizedet adnak a templom-
    nak értük. A plébánia lak nem elég jó, a községnek fel kellene építeni. A plébános
    Csákfalvy János.”
    Az iskoláról így emlékezik a jegyzőkönyv: „Katolikus iskolamesterük van,
    és megfelelő háza. A község ad neki házanként 20 dénárt és fél köböl gabonát.
    Szántófölde van annyi, mint a papnak. Rét: 1. Temetés 12 dénár.’”
    Csákfalvyt Lacza János bencés szerzetes követte, aki 1672-ben megkezdte
    az egyházi anyakönyvek vezetését.
    A község irányításával kapcsolatban a bíróról, nótáriusról, a községi tanácsról
    és a királyi adózásról vannak értesüléseink.
    Az 1557. évi névjegyzék említi az első ismert kiscenki bíró nevét, akit Simonnak
    hívtak. A királyi adóösszeírások (dica) is gyakran közölték a bírók nevét. Nagycen-
    ken 1580-90-ig Juranits nevezetű a bíró. Az adás-vételi szerződések minden eset-
    ben feltüntetik a bíró nevét is az okmányokat megíró nótáriusok nevével együtt.
    E teendőket a hitújítás idején főleg a papok látták el, később az iskolamesterek.
    1659-ben kelt több iraton az alábbi nótáriusi záradékot olvashattuk: „Előttem Árkádi
    Pál nagycenki prédikátor.”^91
    A községi elöljáróságról szóló első híradás is ebből az időből való.^92 Ebben
    a cenki elöljáróság a soproni tanácshoz fordul Tóth István jobbágy érdekében,
    hogy az elhunyt Sárkány Antal soproni nemes - korábban az uraság gazdatisztje,
    aki Tóthnak 10 csöbör bor és 12 köböl rozs árával tartozott - hagyatékából kielé-
    gítsék. Néhány sor az eredeti levélből: „Szolgálatunkat ajánljuk Kegyelmeteknek.
    Könyörgünk ezen ti kegyelmeteknek, hogy Sárkány fogta vala meg ezt a Tóth
    Istvánt, amikor ű jobbágya volt. Vett vala tőle el 10 csöbör bort. Akkor járt csöbri
    itt nálunk 4 forinton az mi csöbrükkel (á 54 liter) ... Azt is igazítsa meg neki ti
    kegyelmetek. Az úr Isten tartsa meg ti kegyelmeteket.


Date in Czenk, 11. die ápr. 1563.

Czenky egész tanács”

Az említett Miklós mester a felső malomban szolgáló harmados molnár,
Bene Miklós, aki fizetségül a vámbevétel harmadrészét kapta. Bene jó módban
lehetett, mert sorra vásárolt eladó földeket. Az 1670-es feljegyzés szerint az aláb-
biak birtokosa; 6 ökör, 4 tehén, 2 ló, 30 hold szántó, 8 kaszaalja rét és 17 pint szőlő..


Mindegyik malom kicsi volt, többször elpusztultak, majd újra felépítették őket.
Helyüket az egykori iratokból meghatározhatjuk. A kiscenki malom az egyko-
ri kertészet és a mosóház környékén állt, a nagycenki ún. felső malom a nemrég
lebontott kismalom közelében, az alsó pedig az egykori patakparti rendőrségi
épület térségében.


A malmok további sorsa is ismert. A kiscenki az 1650-es években már alig őrölt,
hamarosan meg is szűnt. A nagycenki alsó malom - melyet a Nádasdyak még
1637-ben Kis Bertalan ev. püspöknek adtak, - tovább működött.


Urasági mészárszék is volt a faluban, a mai Soproni utcában. Az árendás
mészárosok egy évszázadig Tisziáner, alias Mészáros János és utódai (1610-1730).
A család jó módjára utal, hogy sok eladó irtásföldet vásároltak.^88


A Nádasdyak birtoklása végén (1639-1670) a Soproni utcában a község „korcs-
máltatott” az uraságtól szerzett jog alapján. Mivel a községnek saját bora kevés,
ezért száraz kocsmának nevezték. 1670-ben Szommer János a kocsmáros, „aki sem
nem robotolt, sem nem fizetett”.


Kulturális vonatkozásban ez időszakban az iskoláról kell megemlékeznünk.
Az iskola első említése 1589-ből való. Joó Balázsné, a kiscenki zálogos uraság
özvegye végrendeletében az iskola épületére ekkor hagyott 4 frt-ot. Az aláírók
között ott találjuk az akkori prédikátor, Téthényi nevét is. Mivel ez időben még
csak városokban voltak iskolák, és mert a reformáció idején szélesedett az isko-
lahálózat, bizonyosak lehetünk abban, hogy a község első iskolája létesült ekkor.
Az 1604. évről már ezt olvashatjuk a Payr-féle könyvben^89 : „Ezen a vidéken Sárvár,
Csepreg, Kőszeg, Pulya, Szentmiklós, Czenk és Újkér voltak a fő városok, melyeken
Szék (úriszék) is szolgáltattatott. Ezekben voltak tehát először iskolák is.”


Bővebb adatokat találunk az iskolára vonatkozólag az 1631. évi evangélikus
egyházlátogatási jegyzőkönyvben^90 : „Vagyon itt skola ház, mely zsellérház vagyon
az alsó malom ellenében. Az régi skolaház a Káldy között és Mihály kovács háza
között volt. Vagyon ennek földe és réte és egyéb holmik.
Járt itt a skolamesternek fizetése az itt való vámtól 12 Rhenes (rajnai) forint.
Az alsó malombul minden hétre egy fertály gabona, az Urunktól ruházattyára való
posztó, és négy duga só a vámháztól.
Az itt való ÁBC-s gyermekektül 25 dénár, a följebb való tudományoktul az mint
a mesterrel megalkudozhatik.”


Nagycenk tehát régóta rendelkezett iskolával. Az első tanítók nevét nem ismer-
jük. A cenki tanító részt vett a csepregi zsinaton 1628-ban. Az első ismert iskola-
mester neve Gonszki András.


Az első iskola a Vám utcában, a mai kocsmaház mellett épült (a Káldyak szomszéd-
ságában). 1631-ben már az alsó malom ellenében, vagyis a mai Széchenyi téren találjuk.
Az 1639. évi összeírás a prédikátor háza és a harangozó ház közöttinek jelöli az iskolát,
egyezően az előbbiekkel. Azt írják még, hogy az iskola földjeit a iskolamester bírja.

Free download pdf