Ferenc gróf 1797-ben vásártartási jogot is kért és kapott 781 frt-ért.^146
A vásár elsősorban a földesúr hasznát növelte, mert a „sokadalomban” nőtt
az urasági kocsma és mészárszék forgalma, sőt az útvám is.
A halászati jog bérbeadásából származó jövedelme 1792-ben Bózról 120 frt,
Hidegségről 24 frt. A gróf fertői területe 7 ezer hold.
A mész- és téglaégetés joga is a földesúré, melyet nem adtak bérbe, hanem
uradalmi keretben történt. Téglaégetőre a grófnak nagy szüksége volt. 1785-ben
azt írta a községi beszámoló, hogy „..a téglakemence Kiscenken elromlott, mint-
hogy jó föld hozzávaló már nem találtatik.” Széchényi Ferenc Kiscenkre költö-
zésekor hamarosan Nagycenkre helyezte át az égetőt. Az említett feljegyzésből
megtudjuk, hogy „a téglakemence Nagycenken vagyon, és jó téglát, valamint cse-
répsindölt lehet égettetni. Eddig való haszna mind az uraság épületjeire ment.^147 ”
1804-ben egy második téglaszín épült, melyet zsúppal fedtek be. Ez évben már 205
ezer téglát készítettek. A boltos házhoz 3 ezer, a plébániához 53 ezer, a vámhídhoz
4200, a peresztegi templomhoz 62 ezer téglát használtak fel. A kiscenki kocsmához- 1808-ban - 82 ezer tégla kellett.^148 A szükséglet egyre nőtt, ezért 1815-ben még egy
téglakemencét építettek.^149
Téglásmester 1792-ben Hoffer Jakab, majd fia, Hoffer István. 1796-ban téglás-
mesteri lakás is épült. 1815-ben Brunner Mihály a „téglás”.
A francia megszállás
A francia részről fenyegető veszedelem hírére az országgyűlés már 1796-ban
hadiadót és újoncozást szavaz. Széchényi Ferencet felkérik a megyei felkelés szerve-
zésére. Maga 12 ezer frt-ot ajánlott a hadakozás céljára. Saját birtokaira eső 52 felkelő
felszerelését és 50 ló küldését rendeli el.
Napóleon 1805-ben bevonul Bécsbe. Előre látható, hogy a franciák magyar föld-
re is átjönnek. Széchényi Ferencnek sietnie kellett a felkelő ezredek kiállításával.
A jobbágyoknak jutányos áron gabonát adnak el. Értékeit Jancsi kocsissal Erdély-
be küldeti, mert „inkább vesszen a pénz, hogysem az aktáim” - írta Pap jószág-
kormányzójának. Így ír tovább: „Tibolt járja a falvakat és a felkelő tiszteknek fát,
bort, étkezést biztosítson az uradalmi vendéglőkben! Ha a tisztek elégedettek, nem
hagyják a legénységet sem kárt tenni” - vélekedik.^150
Az országgyűlés 1806-ban felkelést határoz.
1809-ben jászsági felkelők érkeznek a faluba. A tisztek az uradalom ven-
dégasztalához hivatalosak. A legénység részére vasárnaponként 1-1 icce bort
adat. Cenken utasítást ad a gazdatiszteknek,^151 hogyan viselkedjenek, ha a franciák
idáig eljutnak. „Pap kérjen a fővezértől a falura salva gvardiát (menedéket), különösen
a nemesi házaknál. Tibolt, Szabó és a lovászmester állandóan a kastélyban
tartózkodjanak, hogy az ellenséges katonák a kellő kielégítést megkapják,
sőt többet is. Az ellenség eltartását az uradalmak a jobbágyok megterhelése nélkül
végezzék. Az ellenséghez férfiúi bátorsággal viseljék magukat.”
Május 29-én gyorsfutárok tudatták a községekkel, hogy Sopronba du. 1 óra tájban
600 gyalog és lovas francia érkezett.^152 Ugyanaznap du. 5 órakor 3 ezer gyalogos és
ezer lovas szállott be. Kétezer gyalogos és ezer lovas Kópháza és Harka községekbe.A malmokkal kapcsolatban 1785-ben azt írja a községi beszámoló, hogy
a malom megsemmisült az egy évvel korábbi tűzvészben. Bár ideiglenesen új-
jáépült, de a gróf 1798-99-ben teljesen új malmot építtetett a régi közelében^142
a Keresztúri utca 50. sz. [ma Gyár u.] alatt,. (A néhány éve lebontott „kismalom”
épült tehát ekkor.) Az összeírásokban több mint 10 évig szerepel az „új malom,”
„ó malom,” „két malom” megjelölés. A régi malom az Arany-patak vízén működött,
az újhoz szükség volt egy malomcsatornára. Ennek megásása egy 1796-os szerző-
dés alapján történt, mely így szól: „Contractus a czenki uradalmi tisztség részéről
a tóásóval a keresztúri határtól egészen a nagycenki malomnak vízárkáig
ásattandó csatornárul.. Költ Czenken 25 szept. 1796.”^143
A „felső malom”. Épült 1798-banE malomárok az Arany-patak vizét vezette a Keresztúri [ma Gyár u.] utcában
épült malomig. A régi mederben alig folydogált víz. Holt Ikvának is hívták a cenki-
ek. Ezen években a molnár Novák Pál és Mihály, 1812-től pedig Hintersteller József.
Vámbevételei mellett Ferenc gróf építkezéseivel is megmutatta, hogy köte-
lezettségeinek is eleget tesz: új vámhidat, vámházat és a vámosné részére új la-
kást építtetett 1802-ben a mai iskola akkor még üres telkére. 1804-ben vámhídként
építtette a Soproni utca akkori végébe (Dózsa krt.-i bejáró) az új téglahidat, mely-
hez 4200 téglát használtak fel. A vámház leégése és a kocsma áthelyezése miatt
új vámhelyre is szükség volt, ezért 1808-ban megépíttette a vámházat.^144
(Ma is vámsaroknak nevezik, az egykori Erdődy major területét, ahol addig két
béres lakott a béreslakásokban).
1795-től Pierpamné a vámos, 1812-től a Payrits névvel találkozunk, 1815-ben
pedig Móritz Antallal kötött szerződést az uraság.^145 Ebben ez áll: „Kapja a vám-
házat, 9 öl fát, kertecskét, 2 tehéntartást. Fizet 1050 frt árendát. Kikötés: a nagy-
és kiscenki szabadok és az uraság fuvarosai nem fizetnek.”