A községben működő kisebb üzemek államosítása 1949-ben történt,
így a kiscenki gőzmalom, a Löffler-féle húsüzem, a tőkés szövetkezeti alapon
szervezett „Hangya” Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ez évben került állami
kézbe a Soproni utcai gyógyszertár és a postaépület.
1951-ben a papi és templomi birtokot is államosították. A 40 holdas paptag
és 10 holdas rét az állami gazdasághoz került. A templomi földeket és szőlőt egyéni
gazdák kapták.^380
Az államosítások 1952-ben fejeződtek be. Ez évben a négynél több szobával
rendelkező épületek jutottak a község kezelésébe. így a Rokop- és Löffler-ház,
a Reichl- és a kiscenki Nagy Károly-féle vendéglő épületei.
A kisiparosok szövetkezetekbe való tömörítésének éve 1951. (Részletesen lásd
az „Ipari fejlődés” -nél!)
A földek szövetkezeti tulajdonba vétele későbbre maradt. Ez csak 1959-ben
történt meg, amikor megalakult a termelőszövetkezet. (Lásd ott!)- A TANÁCSOK MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE, 1956 ESEMÉNYEI.
A LAKOSSÁG TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉSE, NÉPFRONT
A háború utáni években, - miután véglegesen eldőlt a hatalom kérdése - mind
politikai, mind gazdasági téren fordulatot hajtottak végre az állam hatalmi szerke-
zetében. Ehhez járult hozzá az új közigazgatási forma, melyet a tanács testesített
meg.
Az 1950. év októberében megválasztott első községi tanács 35 fős tagsága
gyakorolta az államhatalmi feladatokat. Evvel, az akkori szóhasználat szerint:
„végleg átvette szerepét és hatalmát a nép.”
A tanácstagok közül megválasztották a végrehajtó bizottságot. Elnöknek
Priszinger Kálmánt, az egykori cselédet és 19-es kommunistát választották.
Az első végrehajtóbizottsági tagok: Mikó János (titkár), Filátz Kálmán, Horváth H.
Gyula, Lukács Lajos, Markó Sándor és Somogyi János. Valamennyien a szegényebb
néprétegek közül valók; napszámosok, szegényparasztok és volt cselédek.
Az egyidejűleg megalakult járási tanács tagságába a község részéről Keszei
Dénes iskolaigazgatót és Szommer Lajos kisgazdát választották be. Előbbi 15,
utóbbi 8 évig volt tanácstag.
A községi tanács a falu egész lakosságának politikai, társadalmi és gazdasá-
gi vezetője. Munkája sokrétű. A hatáskörök fokozatos kiterjesztése után nagyfokú
községi önkormányzatisággal rendelkezik.
Gazdasági feladatai közül a közlekedéssel, oktatással, egészségüggyel és sport-
tal a megfelelő tárgykörnél foglalkozunk a monográfiában. A „Függelék” -ben sorol-
juk fel az apaállattartással, közvilágítással, parkfenntartással, lakásgazdálkodás-
sal, kommunális feladatokkal, szociális gondozással és az önkéntes tűzoltósággal
kapcsolatos tanácsi feladatokat.
Az elmúlt időszakban a vezetői: VB elnökök: 1950-52 Priszinger Kálmán;
1952-54 Németh István, -volt paraszt; 1954-62 Sárközy Péterné, -volt munkás; 1963-
81 Mikó János, egykori vb. titkár, 1982-től Szalai Ottó, korábbi nagylózsi vb. elnök.A megváltási árat a törpe, - és kisbirtokosok 10 év alatt, a földnélküli gazd.
cselédek és mezőgazdasági munkások 20 év alatt törleszthették le.
A Községi Földigénylő Bizottság 1947. febr. 1-én megszűnt. Az ügyek tovább-
vitelét a közigazgatási szervekre bízták. Az új kérelmeket az UFOSz (Újonnan
Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) helyi szervének és a nemzeti bizottság-
nak véleményezése alapján terjesztették fel a Megyei Földhivatalhoz.
Tartalék ekkor: 26 kh szántó és 3 házhely.
A földosztás után az újgazdák sokoldalú gazdasági megsegítésére 1945. dec.
1-én, a járásban elsőként alakult meg a Földművesszövetkezet (Fmsz).^379 Tagjainak
száma 119, első ügyvezetője Alcsuti Mihály.
Alakuláskor megkapták az államosított bérgazdaság felszerelésének egy ré-
szét: gőzeke, traktor, cséplő, - és vetőgépek, ekék stb. A szövetkezet feladata ezek
kölcsönzése.
Megkapták még a korábban grófi tulajdonban lévő kismalmot is, melyet bérbe
adtak Mórocz Ferencnek, a nagymalom bérlőjének.
1947-től Szenkovits Ernő lett az ügyvezető. Ezekben az években már a terme-
lési szerződések kötését a szövetkezet végezte. Állatkereskedési iparengedélyt
is kaptak. Ennek üzletvezetője Vass László hentes. Később a Futura vállalattól
átvette a szövetkezet a gabonabegyűjtést. A fertőmenti községek termelvényeit
Szeneczei János gyűjtötte be.
Az 1948-ban meghirdetett begyűjtési versenyben a szövetkezet megyei 2.
helyezést ért el. Ezért vetőgépet és más gépeket kaptak jutalmul, amiket szintén
ingyenesen kikölcsönöztek az újgazdáknak.
1949 februárjában az eddigi szövetkezeti kereskedelem (Hangya) is az Fmsz.
vezetése alá került. 1954/55-ben viszont a begyűjtést átadta a megalakult Termény-
forgalmi Vállalatnak. A helyi tsz. megalakulása után - 1959-ben - a termelés szer-
vezésének feladatai is elmaradtak, csupán a kereskedelmi feladatköre maradt meg.
Éppen ezért 1968-ban már a „Földművesszövetkezet” nevet is megváltoztatták,
ekkor az új megnevezés: ÁFÉSZ; Általános Fogyasztási és Értékesítési
Szövetkezet. (További működését lásd ott!)
A földosztást követő években (1948-52) is forradalmi változások korszakát élte
a község: a tőkés magántulajdon megszűntetése érdekében újabb államosításokat
hajtottak végre.
Még 1945-ben - a földosztás idején - államosították a grófi-bárói épületeket,
tehát a Széchenyi-kastélyon kívül a kismalmot és mintegy 10 uradalmi házat,
bennük 92 lakást, továbbá a bárói kastélyt. Ez utóbbi az egykori cukorgyár igaz-
gatói lakása, melyben utoljára egyik főrészvényes, báró Doblhof családja lakott.
Az uradalmi lakásokat a bentlakók megvásárolhatták.
A cukorgyár és lakásainak államosítására - azok külföldi érdekeltségére való
tekintettel - csak 1948-ban került sor, és kivételesen 300 vagon cukor megváltási
árat fizettek érte.
Ugyanez év júniusában államosították az egyházi iskolát és óvodát. A koráb-
ban tőkés alapon működő patakparti „Hitelszövetkezeti” épületet is ekkor vették
közös tulajdonba.