STRATÉGIAI BOMBÁZÁS?
A szárazföldi erők szinkronizálása nem az egyetlen módja annak, hogy a
mélycsapások átformálhatnák a háborút.
Ahelyett, hogy közvetlenül az orosz katonai erőket célozná, Ukrajna felhasználhatná
ezeket a képességeket arra, hogy a háborút támogató orosz iparágakat, például a
tank- és lőszergyártást; olajfinomítókat, erőműveket és az ország energetikai
infrastruktúrájának más részeit; vagy a politikai irányítás központjait vegye célba.
❗️ A cél az lenne, hogy vagy aláássák Oroszország azon
képességét, hogy fenntartsa háborús erőfeszítéseit, vagy hogy
elvegyék az erre irányuló akaratát.Az ilyen célpontok történelmi múltja azonban nem biztató.
- A szövetséges erők a második világháborúban hatalmas bombázó hadjáratokat
indítottak a német és japán városok és ipari létesítmények elpusztítására. - Az amerikai erők a koreai háborúban ismételten támadtak észak-koreai városokat és
infrastruktúrát, - a vietnami háborúban pedig észak-vietnami városokat és infrastruktúrát.
A csapások soha nem törték meg a célba vett ország elszántságát. Hirosima és
Nagaszaki atombombái döntő szerepet játszottak abban, hogy Japán 1945-ben megadta
magát, de ma senki sem javasolja az orosz városok elleni nukleáris támadást.
Ukrán katonai járművek az orosz határon, 2024. augusztus 2024.