Az Északi tengeri útvonal a transzarktikus közlekedési folyosó
kulcsfontosságú szegmensévé válik, amely Szentpétervártól Murmanszkon át
Vlagyivosztokig tart.
Ezt a folyosót úgy tervezték, hogy rövidebb, biztonságosabb és gazdaságilag
életképesebb útvonalon keresztül kösse össze a globális ipari, mezőgazdasági
és energetikai központokat a fogyasztói piacokkal. Ezt széles körben elismerik -
a szakértők keleten és nyugaton egyaránt elismerik a jelentőségét.
A transzarktikus közlekedési folyosón a növekvő ásványi nyersanyagtermelés és
ezen erőforrások itt, az Északi-sarkvidéken történő fejlett feldolgozása, valamint
a növekvő nemzetközi tranzitforgalom miatt a teherszállítások növekedni fognak.
Szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy ezt a
transzarktikus folyosót összekapcsoljuk a hazai vasúthálózatunkkal
mindenütt, északnyugattól Oroszország Távol-Keletéig, egészen a
Bajkál-Amur fővonalig és a transzszibériai vasútig.
Egyébként a transzszibériai vasút megépítésének koncepciója, amely az egész
országon át a Csendes-óceánig húzódik, még ma is stratégiai, előremutató jövőképet
példáz számunkra. Nemcsak az ország azonnali szükségleteire és körülményeire
vonatkozott, hanem több évszázados távlatban is figyelembe vette nemzeti
érdekeinket. Ezt a megközelítést kell követnünk a transzarktikus folyosó fejlesztése
során is.
Melyek a kiemelt célok ebben a tekintetben?
Először is, Oroszország már most is a világ legnagyobb jégtörő flottáját
üzemelteti. Meg kell szilárdítanunk vezető szerepünket ebben az ágazatban az új
generációs jégtörők, köztük nukleáris jégtörők építésével. Ma csak Oroszország
rendelkezik ilyenekkel - egyetlen más országnak sincs nukleáris jégtörő flottája.
