VilagHelyzete Könyvújság - 2025.Tavaszi Tripla Szám - 870 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter egyszer azzal okoskodott, hogy


Putyint azonban nem a múlt, hanem a jövő foglalkoztatja igazán.

Oroszország 2022-es inváziója olyan geopolitikai fordulópont volt, mint amilyennek a
világ 1914-ben, 1939-ben és 1989-ben volt tanúja. Putyin háborút indított Ukrajna
felosztásáért vagy gyarmatosításáért.


Az inváziót arra szánta, hogy precedenst teremtsen, amely hasonló háborúkat igazolna más
színtereken is, és esetleg más szereplőket (köztük Kínát) is felizgatná a bomlasztó katonai
vállalkozások lehetőségeire. Putyin átírta a szabályokat, és nem hagyta abba: bármennyire
is rosszul sikerült Oroszország számára az invázió, nem eredményezte Oroszország globális
elszigetelődését. Putyin újraszabályozta a nagyszabású háború, mint a területi hódítás
eszközének gondolatát. Ezt Európában tette, amely egykor a szabályokon alapuló
nemzetközi rend megtestesítője volt.


A mai konfliktusok a civilizációk


összecsapását jelentik.


Az ukrajnai háború azonban aligha jelenti a nemzetközi diplomácia halálát. Bizonyos
értelemben a háború beindította azt. Például a BRICS-csoport, amely hivatalosan Kínát,
Indiát és Oroszországot (Brazíliával, Dél-Afrikával és más nem nyugati országokkal együtt)
köti össze, nagyobb és vitathatatlanul összetartóbb lett. A másik oldalon Ukrajna
támogatóinak koalíciója jóval több lett, mint transzatlanti. Ide tartozik Ausztrália, Japán, Új-
Zéland, Szingapúr és Dél-Korea.


A multilateralizmus él és virul, csak nem mindenre kiterjedő.


Ebben a kaleidoszkópszerű geopolitikai tájban a kapcsolatok

proteikusak és összetettek.

● Putyin és Xi partnerséget építettek ki, de nem egészen szövetséget.


● Hszinek nincs oka arra, hogy utánozza Putyin vakmerő szakítását Európával és az
Egyesült Államokkal. Annak ellenére, hogy Oroszország és Törökország riválisok,
legalább a közel-keleti és a dél-kaukázusi fellépéseikben tudnak összhangot
teremteni.


● India aggódva tekint Kínára.


● És bár egyes elemzők Kínát, Iránt, Észak-Koreát és Oroszországot „tengelyként”
jellemzik, ezek négy, egymástól mélységesen különböző ország, amelyek érdekei és
világnézetei gyakran eltérnek egymástól.

Free download pdf