Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

A korom ellenére még mindig csábít sok hely, ahol nem jártam, ha pedig
jártam, szeretnék visszatérni. Remélem, még eljutok a mormon Utahba,
amelyet Mark Twain Hajszás évek című könyvéből és a Sherlock Holmes-
saga első kötetéből (A bíborvörös dolgozószoba) ismertem meg még
gyerekkoromban. Egy másik álmom, hogy elzarándokolok Izlandra, és még
egyszer visszamegyek Texasba és Skóciába.
Hetvenegy évesen is keményen dolgozom, teli vagyok tervekkel. Tavaly
írtam egy új verseskötetet, A homály dicsérete a címe. 1960 óta ez az első
teljesen új gyűjteményem, és 1929 óta ezek az első verseim, amelyeket
önálló kötetre gondolva írtam. A könyv számos darabjában felbukkanó fő
témám most etikai természetű, és nem játszik szerepet benne semmilyen
vallásos vagy vallásellenes elfogultság. A címben szereplő „homály” a
vakságra és a halálra utal. A Dicséret befejezéséhez minden délelőtt
dolgoztam: diktáltam a verseket a Nemzeti Könyvtárban. Mire a végére
értem, kényelmes rutin lett belőle – annyira kényelmes, hogy meg is
tartottam, és elkezdtem történeteket írni. Idén adtam ki őket, ezek az első
elbeszéléseim 1953 óta. A kötet címe: Brodie jelentése. A direkt
történetmondás szerény kísérleteiről van szó, ez az a könyv, amit gyakran
emlegettem az elmúlt öt évben. Nemrég befejeztem a filmforgatókönyvet,
amelynek Los otros (A többiek) lesz a címe. A cselekményt én találtam ki;
magát az írást együtt végeztem Adolfo Bioy Casaresszel és Hugo
Santiagóval, a fiatal argentin rendezővel. A délutánjaimat többnyire egy
régóta dédelgetett, hosszú távú projekt tölti ki: csaknem három éve olyan
szerencsés vagyok, hogy itt van mellettem a fordítóm, és közös munkával
tíz-tizenkét kötetben kiadjuk a műveimet angolul, azon a nyelven, amelynek
használatára illetéktelen vagyok, de azt kívánom, bárcsak az anyanyelvem
lett volna.