17
Készpénz nélküli forgalom
Egyszer a postás egy levelezőlapot hozott a következő szöveggel:
„Ha nem teszel csütörtökig a parkban, a vendéglő előtt egy kő alá
százezer złotyt, megnézheted magad!” Aláírás: „Oswald”.
Akárhogy számoltam, a fizetésem nem volt elegendő erre. Mit
tehettem? Nem akartam ifjan elpusztulni. Leültem, és a következő
levelet írtam:
„Tisztelt Uram! Ha nem találok szerdáig a vendéglő előtt, a parkban
egy kő alatt százezer złotyt, megemlegeti. Maradok tisztelettel –
Halálfej. PS. Nem magamnak kérem, hanem valakinek, akinek
szüksége van rá.”
Rövid habozás után áthúztam a „százezret” és „százötvenezret” írtam.
Miért ne keressek a dolgon, ha már így adódott?
Most már csak azon törtem a fejem, hogy kinek küldjem el a lapot,
hiszen amúgy sincs pénze senkinek. Végül egy barátomnak küldtem
el, akivel gyerekkorom óta jóban vagyunk. Készpénze neki sincs, de
legalább tudom a címét, és haver.
Szerdán lementem a parkba, és benéztem a kő alá. Pénz helyett
csak egy levelet találtam.
„Tisztelt Halálfej Úr! Csak ötvenezret tudok adni azt is legkorábban
péntek reggel.”
Az is valami — gondoltam. Végül is honnan lenne a havernak ennyi
pénze?
De közeledett a végzetes csütörtök. Mivel még mindig nem volt
készpénzem, írtam egy rövid levelet, és a kő alá tettem. Így hangzott:
„Oswald Úr! Sajnálom, de csak ötvenezret tudok adni, és azt is
legkorábban szombat reggel.” Aláírás: „Áldozat”.