Szerinte tavaly karácsonykor megmutatkozott, hogy a lakosság mennyire képes saját maga
olvasni a helyzetet, amikor "a viselkedésbeli változások sokkal nagyobbak voltak a vártnál...
egyértelműen sokkal nagyobbak, mint amit a B-terv [megkövetelt]".
Szerinte ezért olyan nagy a felháborodás a kormánypártokról szóló hírek hallatán. Míg a
nyilvánosság önszabályozott, a politikusok önfeledt szórakozást folytattak.
Vajon ez most megváltozik? Szerinte nem.
"Mi a nyilvánosságként úgy fogjuk kezelni a világjárványt, ahogy eddig is, és egyszerűen el
fogjuk őket utasítani. Ha elég idióták ahhoz, hogy a pincében bulikat tartsanak, akkor nem
fogjuk ezt megtenni".
❗ Számára nem az ilyen kihágások jelentik a legsúlyosabb hivatali mulasztást.
Rosszabb az a mód, ahogyan a kormány folyamatosan szem elől tévesztette "a szokásos
közegészségügyi prioritásokat, az életmentést és a betegségek megelőzését", és ehelyett a
viszonyítási pontokra, például az "R" számra ragadtatta magát, ahelyett, hogy azonosította
volna, ki van a legnagyobb veszélyben.
❗ A folyamat vált céllá, és a hivatalos cél a vírus visszaszorítása lett, nem pedig a vírus
veszélytelenné tétele. Hatalmas tömegeket utasítottak szükségtelenül arra, hogy
zárkózzanak el.
● "Úgy alakult ki ez a narratíva, hogy két stratégia közül lehetett választani" - mondja -
"bezárkózni vagy hagyni, hogy elszabaduljon a pokol".
"De a vita ilyen polarizálódása rendkívül előnytelen volt, még inkább a tudósok körében.
Mindannyiunknak a lezárás és a koronavírus ellen kellene fellépnünk."
Szerinte mindig is létezett egy középút, amely a szociális beavatkozásokat, mint például a
maszkok és a távolságtartás, a kiszolgáltatottakat körülvevő, megbízható kapcsolatok
láncolatával ötvözte, védve őket anélkül, hogy elszigetelte volna őket.
❗ A tragédia az volt, hogy ez a terep "egyszerűen nem volt elfoglalva egész 2020-ban. És ez
hatalmas hiba volt".
Az eredmény minden közül a legrosszabb volt - egy olyan reakció, amely nem védte meg
kellőképpen azokat, akik veszélyben voltak, miközben óriási károkat okozó zárlatokat
vezetett be azokkal szemben, akik nem voltak veszélyben.
Woolhouse szerint a tavalyi év közepén a politika hirtelen elkezdett e középút felé mozdulni.
● "Westminsterben nagy változás történt, amikor egészségügyi minisztert váltottunk. Attól a
pillanattól kezdve, hogy Matt Hancock távozott, a kormány megközelítése eltolódott attól,
hogy ezt [rövid távú vészhelyzeti problémaként] kezeljük, amely el fog múlni, annak
elfogadására, hogy egy vírussal élünk.
És nem tudom hangsúlyozni, hogy szerintem ez a változás milyen nagy volt. Hirtelen sokkal
ésszerűbb dolgokat kezdtünk el csinálni... meghoztuk mindazokat a döntéseket, amelyeket
már a kezdetektől fogva meg kellett volna hoznunk."