Jonathan Franzen - A világ végének vége

(BlackTrush) #1

MIÉRT FONTOSAK A MADARAK?


Ha valaki végig tudná nézni a világ minden madarát, akkor
eközben az egész világot megismerné. A világtengerek minden
sarkában élnek szárnyas teremtmények, ahogy a szárazföld
olyan kietlen tájain is, ahol rajtuk kívül más élőlény nem is él
meg. A sivatagi sirály a chilei Atacama-sivatagban neveli fel
kicsinyeit, a föld egyik legszárazabb vidékén. A császárpingvin
az antarktiszi télben költi ki tojásait. Karvalyok, héják abban a
berlini temetőben is fészkelnek, ahol egyébként Marlene
Dietrich van eltemetve, verebek pedig még manhattani
közlekedési lámpákban is, sarlósfecskék meg tengerparti
barlangokban, keselyűk a Himalája szirtfokain, pintyek pedig
Csernobilban is. A madaraknál jobban csak az élet
mikroszkopikus formái terjedtek el a Földön.
Ahhoz, hogy ennyi különféle élőhelyen megéljenek, a mintegy
tízezer madárfajnak elképesztően sokféle alakot kellett öltenie.
Méretüket tekintve a strucctól, mely több mint két és fél méter
magasra megnő, és egész Afrikában ismert, egészen az aprócska
méhkolibriig terjednek, amely kizárólag Kubában él. A csőrük
lehet nagy és erős (mint a pelikáné és a tukáné), vagy apró
(mint a rövidcsőrű ausztrálposzátáé), vagy akár olyan hosszú is,
mint az egész testük (például a szuronyos kolibrié). Némelyik
madár – például Texasban a pápapinty, Dél-Ázsiában a Gould
nektármadár, és Ausztráliában a hegyi lóri – tarkább, mint egy

Free download pdf