Jonathan Franzen - A világ végének vége

A klímaváltozási mozgalom történetének egyik tragikomikus
mozzanata, hogy folyamatosan változnak a kitűzött célok. Tíz
évvel ezelőtt úgy tudtuk, hogy tíz évünk van még azoknak a
drasztikus intézkedéseknek a meghozatalára, amelyek
megakadályozhatják, hogy a Föld hőmérséklete ne emelkedjék
két Celsius-fokkal jobban az évszázad végéig. Ma ugyanazoktól
az aktivistáktól, akik tíz évvel ezelőtt a tíz évet jósolták, megint
azt halljuk, hogy még mindig van tíz évünk. Valójában azonban
ma már sokkal drasztikusabb intézkedésekre lenne szükség,
mint tíz évvel ezelőtt lett volna, mert azóta a szén-dioxid
további gigatonnái gyűltek fel a légkörben. Ha a folyamat az
eddigi iramban folytatódik, már jóval a század vége előtt el
fogjuk használni a még kibocsátható mennyiséget.
Mindeközben sok kormány ma jóval enyhébb intézkedéseket
tervez, mint tíz évvel ezelőtt.
Van egy könyv, amely teljes részletességgel ismerteti a
klímaváltozás történetének tragédiáját és bizarr komédiáját; a
szerzője Dale Jamieson, a filozófus, és a címe Reason in a Dark
Time.{3} Általában véve elkerülöm az e témáról szóló könyveket,
ezt azonban egy barátom ajánlotta elolvasásra, még a múlt
nyáron, és az alcíme is felkeltette a kíváncsiságomat: „Miért
vallott kudarcot a klímaváltozás elleni harc – és mit jelent ez a
jövőnkre nézve?” Főleg a kudarc váltotta ki az érdeklődésemet,
és a múlt idő használata. Elkezdtem olvasni, és nem tudtam
letenni.
Jamieson, aki megfigyelőként már a kilencvenes évek eleje