állapotát, maguktól rendeződnek az orientációs válaszaink is. A következő
gyakorlat ezt a folyamatot segíti elő.
Hallgassuk meg az első hanganyagotOrientáció: visszatérés a külvilágba és a társas kapcsolatokhoz
A hanganyagot itt hallgathatod meg:
https://bit.ly/levinetrauma
Kuponkód: TRAUMA_GY_AUDGyakorlat
Az előző gyakorlatok mindegyike során arra összpontosítottunk, hogy
mi zajlik a bensőnkben. Amikor újra elvégezzük ezeket, illetve amikor
bármilyen más testtudatosság vagy testérzékelés gyakorlatot végzünk, a
külvilágba való visszatérés során először nyissuk ki a szemünket, és
hagyjuk, hogy a szemünk azt tegye, amit akar; nézzen körül, tájolja be a
helyzetünket. Ez ugyanis az idegrendszer alapértelmezett beállítása, amely
lehetővé teszi, hogy érdeklődéssel, kíváncsisággal és felfedezőkedvvel
forduljunk a környezetünk felé. Egyszersmind ez a traumaválasz ellenszere
is.
Az idegrendszer nem képes egyszerre felfedező, kíváncsi, kereső és
kutató, ugyanakkor traumatizált módban működni. A trauma nem fér meg
ezek mellett a válaszok mellett. Ha egy másik személy is van a
közelünkben, amikor visszatérünk a belső gyakorlatokból, feltámadhat
bennünk a késztetés, hogy kapcsolatba lépjünk ezzel a személlyel, vagy
egyszerűen csak ránézzünk. Ez megint csak természetes reakció. Amikor
nem a trauma befagyott állapotában vagyunk, igényeljük, hogy kapcsolatot
teremtsünk a környezetünkkel és a körülöttünk élő személyekkel. Egy
Motown-dal szövegével élve: „Egyedül sötétség borul rám, de ha veled
vagyok, ránk ragyog a fény.”