Múzeum Állattá Válás (Becoming Animal) című kiállítása tizenkét művész munkáit mutatta
be amely a technológiák az emberi és a nem emberi határait elmosó hatásairól szólt.
Vitatott kérdések
Az ember "továbbfejlesztésének" ötlete és lehetősége számos vitát eredményezett annak
ellenére, hogy a szakértők többsége a transzhumanista javaslatokat szélsőségesnek és
valószínűtlennek tartotta.[40] A kritikák két fő vonalon támadták a mozgalmat: egyesek a
transzhumanista célok elérésenek valószínűsége ellen tiltakoztak (gyakorlati kritikák), míg
mások a transzhumanista javaslatok alapjául szolgáló morális elveket vagy világnézetet
támadták (etikai kritikák). A két terület több helyen érintkezik, illetve fedi át egymást,
különösképp amikor az emberi biológia megváltoztatását vizsgáljuk úgy, hogy a tudásunk
nem teljes a területről.
A kritikusok gyakran tartják a transzhumanizmus céljait veszélyesnek az emberi értékekre.
Egyesek szerint az emberi állapot javításának transzhumanista megközelítésének
támogatása a szociális rendszertől vonna el értékes erőforrásokat. Mivel a legtöbb
transzhumanista támogatja a nem technológiai alapú társadalmi változtatásokat is, mint
például az emberi jogok általános védelmét és sok kritikus támogatja a kommunikációban és
az egészségügyben is a technológiai fejlődést, a különbség a két tábor között gyakran csak
a területek fontossági sorrendjében van.
Néha azonban jelentősen eltérnek a vélemények a bennfoglalt elvekről, eltérő nézetekkel az
emberiségről, az emberi természetről és a transzhumanista törekvések erkölcsösségéről. A
2001 - ben alakult amerikai központú Center for Genetics and Society nevű közérdekű
szervezet kifejezetten azon transzhumanista célkitűzések ellen küzd, amelyek magukban
foglalják az emberi biológia átöröklődő módosításait, mint például az ember teljes klónozása
és a csíraválasztás (az utód genetikai állományának megválasztási lehetősége). A
Biotechnológiai Intézet (Institute on Biotechnology) és a Human Future of the Chicago-Kent
Jogi Főiskola kritikus szemmel követi a nanotechnológia és a genetika emberi alkalmazására
vonatkozó kutatásokat.
A transzhumanizmus legjobban ismert kritikái regényekben és filmekben találhatóak meg.
Ezeket a művészeti alkotásokat – bár inkább elképzelt világokat irnak le, mintsem filozófiai
elemzéseket – sokszor használják fel formális viták építőköveiként.
Megvalósíthatatlanság („Jövőreklám” érv)
Max Dublin szociológus 1992 - ben megjelent, Jövőreklám: A prófécia
egyeduralma (Futurehype: The Tyranny of Prophecy) című könyvében több olyan múltbéli
jóslatra mutat rá, amelyek nem váltak valóra, és amellett érvel, hogy a jelenlegi jóslatok is
hasonlóan pontatlanok lesznek. Könyvében a transzhumanista célokat
támogatókat szcientizmussal, fanatizmussal és nihilizmussal vádolja és történelmi
párhuzamokat vél felfedezni az ezredforduló vallásaival és a kommunista
doktrinákkal.[41] Több jelentős transzhumanista jövendölte meg a halált leküzdő technológiák
eljövetelét még a saját életében. Kevin Kelly a Wired magazin alapítója szerint ezen