transzhumanisták túlzott optimizmusa abban való reményüknek köszönhető, hogy talán a
technológiai áttörések megmenthetik őket a haláluktól.[42]
Gregory Stock, a közegészségügy professzora – bár általában szimpatizál a
transzhumanizmussal – 2002 - ben megjelent, Az emberek újratervezése: Az elkerülhetetlen
genetikai jövőnk (Redesigning Humans: Our Inevitable Genetic Future) című könyvében
szkeptikus az emberiség Raymond Kurzweil, Hans Moravec és Kevin Warwick által
megjövendölt kiborgizációjának általános technikai megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Szerinte a 21. században az emberiség nagymértékben integrálódni fog a gépek által
alkotott rendszerekkel, de elsősorban biológiai alapú marad. Az elsődleges változásokat nem
a kibernetikától, hanem a közvetlen genetikai, metabolikai és biokémiai manipulációktól
várja.[43]
Bob Seidensticker 2006-ban megjelent Jövőreklám: A technológiai változások
mítoszai (Future Hype: The Myths of Technology Change) című könyve szerint a mai
technológiai eredményeink nem példa nélküliek. A nagy technológiai mítoszok és a
csúcstechnológia túlreklámozásának bemutatásával azokat a pontatlanságokat és
félreértéseket véli feltárni amelyek szerinte jellemzik a technológia elterjedt, transzhumanista
megközelítését. Kifejti, hogy ezek a nézetek hogyan és miért jöttek létre, és hogy a
technológiai váltózás hogyan történik szerinte valójában.[44]
Azok a gondolkodók, akik elfogadják a rövid időn belüli nagymértékű technológiai változások
lehetőségét, jelentős hangsúlyt fektetnek az emberiség múltbeli technológiai
képességeinek exponenciális változási jellegére. Erre az motívumra épül például Damien
Broderick 1997 - ben megjelent, A tüske (The Spike) című regénye, amely egy jelentősen
megváltozott jövőképet ír le. Kurzweil meglehetősen nagy részletességgel fejtette ki
álláspontját a történelemben megfigyelhető exponenciális változásokról 2005-ben
megjelent, A szingularitás küszöbén (The Singularity Is Near) című könyvében. Broderick
rámutat, hogy több lehetetlennek tűnő, sci-fi-írók által leírt jóslat megvalósult már a múltban,
mint például az atomenergia felhasználása és az űrutazás a Holdra. Szerinte a rendkívül
gyors változások jóslata racionális alapokon nyugszik, és kiáll amellett, hogy Kurzweil
fejlődésre vonatkozó jóslatai mar több estben valóra váltak.[45]
Önhittség („Istenszerep” érv)
Két jól elkülöníthető kategóriába (világi és egyházi) sorolhatók azok a kritikák, amelyeket
istenszerep érvként szoktak emlegetni.
Az első kategória arra az állításra alapoz, hogy emberek nem válthatnak fel egy
tényleges istent.
Ezt a témát érinti a 2002-ben kiadott „Lelki közösség és gondnokság: Az Isten képére
teremtett ember”[46] című vatikáni közlemény, amely szerint „az ember genetikai
identitásának megváltoztatása, ha egy embernél alacsonyabb szintű létforma létrehozásával
jár, meglehetősen erkölcstelen”, utalva egyben arra a megállapításra is, hogy "az embernek
teljes döntési szabadsága van saját biológiai természete fölött." Ugyanakkor ez a nyilatkozat
vitatja, hogy szuperembert vagy egy spirituálisan fejlettebb lényt lehetne létrehozni, hiszen
valódi fejlődést csak vallási tapasztalatokkal és Isten képének még teljesebb
megvalósításával lehet elérni. Keresztény teológusok és több más egyház és felekezet