Oded Galor - Az emberiség utazása

sokkal nehezebb lesz maga a kereskedés, illetve a kereskedelmi tevékenységgel
megtermelt profitra is nehezebb lesz szert tenni. 3
A régmúlt korokban a társadalmakat a rokoni kapcsolatok, a törzsi és etnikai
hálózatok, az informális intézményrendszerek tartották össze, és ezek
működtették és ösztönözték a kereskedelmet is. A középkori maghrebi
kereskedők például kollektívan szankcionálták azokat maguk között, akik nem
tartották magukat a szerződésekhez, és azokra a speciális kapcsolatokra építettek,
amelyek a távoli közösségek között léteztek. Így sikerült kialakítaniuk és
felvirágoztatniuk az országok közötti kereskedelmet Észak-Afrikában és még
azon is túl. 4 De ahogy az emberi társadalmak növekedtek, és egyre összetettebbek
lettek, szükségessé vált a normák formális rögzítése. Azok a társadalmak pedig,
amelyek kialakították a kereskedelmet támogató intézményrendszerüket – közös
fizetőeszköz, a tulajdonjog védelme, egy sor törvény, amelynek betartását
mindenütt kikényszerítették –, jobban elősegítették a gazdasági növekedést, s
ezzel sikeresen megerősítették a népesség mérete és összetétele, valamint a
technológiai fejlődés közötti pozitív visszacsatolást. Azok a társadalmak pedig,
amelyekben később állították fel a kereskedelmi kapcsolatok kialakulását
támogató intézményrendszert, lemaradtak.
Az emberiség történelme folyamán a politikai és gazdasági hatalom általában
egy szűk elit kezében koncentrálódott, ami lehetővé tette számukra a kiváltságaik
védelmét, illetve a társadalmon belüli egyenlőtlenségek fenntartását. Ez elfojtotta
a vállalkozókedvet, megakadályozta az oktatásba történő jelentős beruházásokat,
és összességében elnyomta, gátolta a növekedést és a fejlődést. A tudósok az
olyan intézményrendszereket, amelyek lehetővé teszik egy bizonyos elit hatalmi
monopóliumát, és hosszú távon fenntartják az egyenlőtlenséget, extraktív
(kizsákmányoló) intézményrendszereknek nevezik. Ezzel szemben azok, amelyek
a politikai hatalmat decentralizálják, védik a tulajdonjogot, ösztönzik a
magánvállalkozások létrejöttét és a társadalmi mobilitást, az inkluzív (befogadó)
intézményrendszerek. 5 A Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a
szegénység eredete című könyvében a közgazdász szerzőpáros Daron Acemoglu
és James A. Robinson egyértelműen kimutatta, hogy az ilyesfajta politikai
intézményrendszerek közötti különbségek nagymértékben hozzájárultak az
országok között kialakult gazdasági különbségekhez. Az extraktív
intézményrendszerek általában akadályozták a humántőke felhalmozását, a
vállalkozói szellem kialakulását és a technológiai fejlődést, s ezzel késleltették az
átmenetet a gazdasági stagnálás korszakából a fenntartható gazdasági növekedés
korába, míg az inkluzív intézményrendszerek ezt a folyamatot inkább erősítették.
Ugyanakkor a történelemben jócskán találunk bizonyítékot arra, hogy a
kizsákmányoló politikai berendezkedés nem feltétlenül káros a gazdasági fejlődés
minden fázisában. Bizonyos egyeduralkodók időnként óriási reformokat tudtak