Oded Galor - Az emberiség utazása

a lehetőséget, hogy újításokat alkalmazzon, és részt vegyen az ország
gazdaságának gyarapításában. Kelet-Európában ezzel szemben sokkal
keményebb feudális rend uralkodott, lassabb volt az urbanizáció üteme, és a
Nyugat által generált növekvő kereslet a mezőgazdasági termékek iránt tovább
erősítette a földbirtokos arisztokrácia befolyását, illetve megszilárdította a
fennálló kizsákmányoló intézményrendszert a fekete halál után. Vagyis az a
különbség Nyugat- és Kelet-Európa intézményrendszerében, ami a fekete halál
előtt még jelentéktelennek tűnt, a világjárvány kitörése után oly mértékben
erősödött fel, hogy Nyugat- és Kelet-Európát teljesen más fejlődési pályára
állította. 8
Nagy-Britanniában a céhek viszonylagos gyengesége is hozzájárult az ipari
forradalmat megelőző intézményi változásokhoz. Az Európa-szerte működő
céhek olyan intézmények voltak, amelyek hatékonyan védték tagjaik – a
szakképzett kézművesek – érdekeit. Az ilyen érdekegyesületek gyakran
használták fel monopolisztikus hatalmukat a vállalkozószellem és a technológiai
fejlődés elfojtására. Például a párizsi írnokok céhe a 15. század végén közel húsz
éven át sikeresen akadályozta a város első nyomdájának megnyitását. 9 1561-ben a
nürnbergi vörösfém-megmunkáló céh nyomást gyakorolt a városi tanácsra, hogy
a helyi rézműves Hans Spaichinak, aki feltalált egy kiváló csúszó-támaszos
esztergagépet, tiltsa meg találmánya terjesztését, és mindenkit börtönbüntetéssel
fenyegettek meg, aki használni merészelte az új gyártási módszert. 10 1579-ben
Danzig városi tanácsa titokban elrendelte egy új szalagszövő gép feltalálójának
vízbe fojtását, mivel úgy vélték, hogy találmánya veszélyezteti a hagyományos
szalagszövők megélhetését. 11 A 19. század elején pedig a francia takácsok által
feltüzelt csőcselék tüntetett Joseph Marie Jacquard (1752–1834) ellen, aki egy
újfajta szövőszéket talált fel, amely lyukkártyás vezérléssel működött – ezt a
technológiát később az első számítógépek programozásánál is használták. A
nagy-britanniai céheknek ehhez képest szinte semmi hatalmuk nem volt, ami
részben talán annak volt köszönhető, hogy az 1666-os londoni tűzvész után olyan
gyorsan, szabályozások nélkül sikerült újjáépíteni a várost, másrészt pedig annak,
hogy a piac olyan iramban bővült, hogy a gyorsan növekvő keresletet a céhek
képtelen voltak kiszolgálni. Mivel a céhek nem jelentettek komoly lobbierőt, a
parlament meg tudta védeni és helyzetbe tudta hozni a feltalálókat, s ezáltal a brit
iparosok sokkal gyorsabban és hatékonyabban vezethették be az új
technológiákat.
Ezen intézményi reformoknak köszönhető tehát, hogy Nagy-Britanniában a 18.
század végén elsősorban a kereskedők és vállalkozók érdekei érvényesültek, nem
pedig a földbirtokos elité, amely hatalmát a technológiai fejlődés
megakadályozásával próbálta biztosítani. Ha úgy vesszük, Nagy-Britannia lett a
világ első modern gazdasága, Nyugat-Európa többi országa pedig gyorsan követte