a szigetország példáját. Vagyis miközben a mélyben munkáló erőknek
köszönhetően az emberiség eljutott a malthusi korszak végére, illetve a
folyamatos gazdasági növekedés előszobájáig, ezek az intézményrendszerekben
fellépő változások – a hamarosan kifejtésre kerülő egyéb tényezők mellett –
Nagy-Britanniában lehetővé tették a gyors technológiai fejlődést, méghozzá
pontosan akkor, amikor az emberiség megérett a fázisátalakulásra.
Mind az ipari forradalom korai megindulása Nagy-Britanniában, mind pedig a
Koreai-félsziget két gazdasága közötti különbség remekül példázza, hogy az
intézményrendszer milyen fontos hatással bír a fejlődésre és a gazdasági
növekedésre. De vajon ezek a kiemelt példák inkább kivételnek tekinthetők, vagy
magát a szabályt tárják elénk? Amikor a történelem folyamán az
intézményrendszerek fokozatosan kialakultak, vajon az intézményi reformok
gyakoroltak hatást a gazdasági fellendülésre, vagy maga a gazdasági fellendülés
kényszerítette ki az intézményrendszerek változását? Vagy lehet, hogy más
tényezők állnak e kettő szemmel látható kapcsolata mögött?
Intézményrendszerek és a hosszú távú fejlődés
Az elmúlt két évszázadban a gazdagabb országok általában demokratikusabbak
lettek. 12 Egyesek szerint a demokrácia olyan hatalommal ruházza fel a közösséget,
hogy az képes fölébe kerekedni az egyes érdekcsoportoknak, ezzel javítja az
esélyegyenlőséget, valamint a tehetségek egyenletes eloszlását a különböző
szakmák között, mindez pedig javítja a termelékenységet, és gazdasági
fellendülést okoz. Vagy egyszerűbben: mivel a demokrácia politikailag befogadó,
gazdaságilag is az.
Ennek ellenére, noha a demokráciákban rendszerint gyorsabb volt a gazdasági
gyarapodás, ebből még nem következik, hogy a demokrácia okozza a
növekedést. 13 Sőt, az is lehet, hogy épp a gazdasági fellendülés erősítette meg oly
mértékben a középosztályt, hogy már képes volt megkérdőjelezni az uralkodó
politikai intézményrendszert, és sikerrel követelt demokratikus reformokat, tehát
a befogadó intézményrendszer valójában a gazdasági növekedés eredménye is
lehet, nem feltétlenül az okozója. Egyes tanulmányok a modernizációelmélet
mellett érvelnek, miszerint a gazdasági növekedés elősegíti a demokratizálódást. 14
De az is lehet, hogy ez a korreláció egyéb tényezők hatására utal, amelyek
egyszerre erősítik a demokráciát és a gazdasági növekedést. Lehetséges például
az is, hogy a gazdasági növekedés történetesen egy demokráciában ment végbe –
az adott helyre jellemző okok miatt –, viszont a földrajzi és kulturális közelség
arra ösztönözött más országokat, hogy mind az új technológiákat, mind pedig
demokratikus intézményrendszert átvegyék, s ezzel erősítették a demokrácia és
gazdasági jólét között feltételezett kapcsolatot.