Ígéretes módszernek tűnik ezen kérdés megválaszolására, ha megvizsgáljuk
azon történelmi események hatását, amelyeket a helyi gazdasági fejlődéshez nem
kapcsolható erők okoztak, és amelyek bizonyos régiókban gyors intézményi
átalakuláshoz vezettek, másutt azonban nem. Ha ezek után összevetjük az érintett
és a nem érintett régiók hosszú távú gazdasági fejlődését, leválaszthatjuk az
intézményi rendszer hatását egyéb zavaró tényezőktől. Ilyesfajta kvázitermészetes
kísérletekre a hódítások és a gyarmatosítás bizonyos jelenségei szolgáltatnak
megfelelő példákat.
A spanyol konkvisztádorok mita kényszermunkarendszere szemléletes példája
annak, hogy a kizsákmányoló intézményi rendszerek miként hatnak hosszú távon
a gazdasági fejlődésre. A mita bizonyos területeken, de nem mindenhol, előírta,
hogy az őslakosok falvai átadják a férfi munkások egyhetedét, hogy azok a
spanyol ezüstbányákban dolgozzanak. Jóllehet ezt a rendszert 1812-ben
megszüntették, azokban a perui régiókban, amelyek érintettek voltak, a mai napig
nagyobb a szegénység, és több gyermek szenved alultápláltságban, mint azokon a
szomszédos területeken, amelyeket nem érintett ez az intézkedés. Mindez
valószínűleg annak a hosszú távú következménye, hogy a legproduktívabb férfiak
elvándoroltak a mita által érintett területekről (hogy elmeneküljenek az
ezüstbányákba történő besorozás elől), valamint annak, hogy azok a mita által
nem érintett falusi közösségek erősödtek meg, amelyek támogatták a közösségi
infrastruktúra fejlesztését és hozzájárultak a lakosok hosszú távú jólétéhez. 15
Hasonló példát hozhatunk a francia forradalom utáni időszakból is, amikor
Napóleon meghódította Poroszország egyes részeit. A megszállás alatt álló
területeken a franciák befogadó intézményrendszert állítottak fel, amely
támogatta a gazdasági növekedést, ez magában foglalta a törvény előtti
egyenlőség elvén alapuló jogrendszer kialakítását, az egyes szakmai céhek
monopolhelyzetének felszámolását, valamint a porosz arisztokrácia
kiváltságainak megnyirbálását. Jóllehet a katonai megszállásról az embernek
általában a zűrzavar és a megszállt területek kizsákmányolása jut eszébe, több
évtizeddel a franciák távozása után a korábban megszállt porosz területek
gazdaságilag valóban fejlettebbek voltak, például a megszállás által nem érintett
szomszédos területekhez képest sokkal nagyobb volt az urbanizáció. 16
Ezek a konkrét történelmi események azt sugallják, hogy az intézményi
rendszer valóban hatással lehet hosszú távon a fejlődésre. De vajon a
gyarmatosítás és a hódítások szélesebb történelmi távlatban is megerősítik ezt?
A gyarmatosítás hagyatéka
A gyarmatosítás időszakában a gyarmatosító birodalmak elképesztő mértékben
meggazdagodtak, az őslakosok pedig nemzedékeken át éltek nyomorban, vagy