Oded Galor - Az emberiség utazása

függetlenségéért harcoltak. Így a farizeusok lettek a zsidóság vezető csoportja, az
a viszonylag mérsékelt frakció, amely a zsidó szövegek tanulmányozását helyezte
előtérbe a templomban bemutatott rituális imádkozással szemben. A tudós
farizeusok támogatták a tömeges oktatást, olyannyira, hogy később szankciókkal
sújtották azokat a családokat, amelyek nem taníttatták fiúgyermekeiket, és ezzel
akaratlanul is arra kényszerítették a szegényebb háztartásokat, hogy hagyják el a
zsidó közösséget.
Remélve, hogy erősíteni tudja azt, ami a legyőzött népéből megmaradt, I. Júda
nászi és rabbi, az i. sz. 2–3. évszázadban a római megszállás alatt sínylődő
Júdeában a zsidó közösség vezetője szintén hangsúlyozta, hogy milyen fontos nap
mint nap olvasni a szent szövegeket és betartani azok előírásait. És az évszázadok
alatt, amikor a zsidókat elűzték hazájukból, és sorra jelentek meg az olyan
törvények, amelyek megtiltották számukra a földbirtoklást, a humántőke
fejlesztése, amely eredendően könnyen mobilizálható érték, kimondottan vonzó
és remekül megtérülő befektetésnek bizonyult. Idővel a muszlim világ és a
középkori Európa urbanizációja növelte a keresletet a képzett munkaerő iránt,
ami pedig tovább fokozta ennek a kulturális örökségnek az előnyeit, és
felgyorsította azt a hosszú távú trendet, melynek során a zsidók eltávolodtak a
mezőgazdasági szakmáktól, és inkább a kereskedelemben, valamint más,
magasabb fokú képzettséget igénylő, városi szakmákban működtek.
Ahogy a biológiai mutációk esetében, a kulturális változás első megjelenése
lehet a „véletlen” műve, de hogy ez a változás hosszú távon életképesnek
bizonyul, vagy sem, az már nem a véletlenen múlik. 9 Az írni-olvasni tudás, illetve
a könyvekből való tanulás mint követendő érték talán soha nem jelent volna meg
sem a zsidó kultúrában, sem a protestáns közösségekben a zsidó bölcsek döntése,
illetve Luther Márton prédikációi nélkül. De az biztos, hogy ezek az értékek nem
maradtak volna fenn, ha azok számára, akik magukévá tették őket, nem jártak
volna olyan előnyökkel – ez esetben olyan kereskedelmi és gazdasági előnyökkel
–, amelyek annak idején soha eszébe sem jutottak azoknak, akik eredetileg a szent
szövegek tanulmányozását hirdették.
Az egyes társadalmak különböző helyeken és különböző időkben
szükségszerűen különböző normákat fogadtak el annak érdekében, hogy a
lakhelyük ökológiai adottságaihoz alkalmazkodjanak. Idővel számos
civilizációban megjelentek nagy gondolkodók és vezetők, akik rengeteg újítást
javasoltak ezen normák, értékek és hitrendszerek megreformálására. Mégis, ezek
a reformok általában csak akkor bizonyultak életképesnek, és hoztak idővel
jelentős kulturális változást, ha a földrajzi és éghajlati viszonyok, az adott helyen
pusztító betegségek, illetve a technológiai, üzleti és társadalmi feltételek
erősítették ezen új kulturális sajátosságok előnyeit.