sikeresen tudták megvédeni a területüket a behatolókkal szemben úgy, hogy még
háború idején is kereskedhettek. 17 A töredezett partvonal a tengeri kereskedelmet
kiszolgáló technológiák fejlesztésére is pozitívan hatott, s ezzel megágyazott a
kereskedelem és a vagyonfelhalmozás későbbi robbanásszerű fejlődésének. 18 A
kelet-ázsiai tengerparton viszont nem találunk ilyen félszigeteket, eltekintve a
Koreai-félszigettől, amelyen viszont egy a kínaitól független kultúra alakult ki.
Így utólag visszatekintve már tisztán látjuk, hogy Kína földrajzi egysége, amely
politikai centralizációhoz vezetett, a középkorban felettébb előnyösnek bizonyult,
ugyanis a régió ennek köszönhetően gazdasági és technológiai előnyre tett szert.
De aztán a központosításnak inkább a negatív hatásai kerültek előtérbe az ipari
forradalom idején, amikor is Európában a verseny és a kulturális sokszínűség
nagymértékben segítette a technológiai paradigmaváltás előnyeinek a
kihasználását. 19
A földrajzi egységességnek ezen ellentétes hatásai azt mutatják, hogy a
gazdasági fejlődés különböző szintjein álló társadalmak számára különböző
mértékű földrajzi egységesség hasznos. Amikor viszonylag lassú a technológiai
fejlődés üteme, a nagymértékű földrajzi egységesség, mint amilyen Kínára is
jellemző, a versenyre és az innovációra gyakorolt negatív hatásai ellenére is
lehetővé teszi a központi hatalom számára az óriási birodalmak hatékony
igazgatását, és a törvényes renddel, illetve a közjavakba történő befektetéssel
biztosíthatja a gazdasági növekedést. De amikor a technológiai fejlődés
felgyorsul, akkor az alacsonyabb szintű egységesség, annak ellenére, hogy
negatívan hat a társadalmi kohézióra, felerősíti a versenyt, ez pedig kedvez az
újítószellemnek, és végső soron a gazdasági fellendülést szolgálja. Azaz ahogy a
történelem fogaskerekei felgyorsultak, és a technológiai fejlődés is magasabb
fokozatba kapcsolt, a növekedés szempontjából optimális földrajzi egységesség
mértéke csökkent. Ez a folyamat pedig végül azt eredményezte, hogy az egyik
civilizáció a jólét tekintetében megelőzte a másikat.
Ennek ellenére, mivel Kína az utóbbi évtizedekben sikeresen ráállt a modern
növekedési pályára, és mivel jelenleg nem tapasztalható komolyabb új
technológiai paradigmaváltás, a kínai gazdaság pedig hatalmas, könnyen lehet,
hogy a földrajzi egységessége, a politikai centralizációja és az erős társadalmi
kohéziója mégiscsak visszaemelheti az országot a haladás globális élvonalába.
Az extraktív intézményrendszerek eredete
A földrajzi viszonyoknak kritikus szerepük volt abban, hogy milyen természetű
intézményrendszerek alakultak ki az egyes gyarmatokon, és léteznek a mai napig
is, ahogy azt már a 8. fejezetben láttuk.