Oded Galor - Az emberiség utazása

A trópusi klíma és a vulkanikus talaj Közép-Amerikában és a Karib-térségben,
illetve a mezőgazdaság szempontjából releváns éghajlati viszonyok Latin-
Amerika egyéb vidékein és az Egyesült Államok déli részén olyan növények
honosításának kedvezett, amelyeket hatalmas ültetvényeken, nagy mennyiségű
munkaerővel lehetett a leghatékonyabban termeszteni. 20 Ezen földrajzi
körülmények miatt a gyarmatosítás időszakában a termőföld néhány nagybirtokos
kezében koncentrálódott, valamint elterjedt a rabszolgaság és a kényszermunka
égbekiáltóan kizsákmányoló intézménye. Ennek hatása pedig felettébb tartósnak
bizonyult. Miután ezek a gyarmatok kivívták függetlenségüket, a helyi elit
továbbra is megtartotta a növekedést akadályozó, extraktív intézményrendszert,
és immáron ők voltak a gazdasági és a politikai egyenlőtlenség haszonélvezői. 21
Ráadásul Közép- és Dél-Amerikának azok a termékeny területei, amelyeken az
Amerika felfedezése előtti időkben a legfejlettebb technológiával rendelkező
civilizációk létrejöttek, voltak a legalkalmasabbak arra, hogy a gyarmati
birodalmak szélsőségesen extraktív intézményrendszereikkel a lehető legnagyobb
mértékben kizsákmányolják a hatalmas őslakos népességet. 22 Az, hogy az ilyen
intézményrendszerek a gyarmati időszak után is kialakultak és fennmaradtak,
szintén a földrajzi viszonyok számlájára írható, hiszen a népsűrűség ott volt
magasabb, ahol a termőföld és az éghajlat a mezőgazdaság révén megfelelő
mennyiségű táplálékot biztosított. Az ilyen extraktív intézményrendszerek
lassították a fejlődést, ezáltal pedig ezeket az egykor virágzó régiókat Amerika
legelmaradottabb vidékeivé tették.
A földrajzi körülmények a gyarmatosítás időszakában hasonlóképpen hatottak
az aszimmetrikus kereskedelem létrejöttére is. Ezzel megszilárdították azokat az
extraktív intézményeket, amelyek támogatták ezt a típusú kereskedelmet, és
amelynek egyáltalán a létüket köszönhették. Az aszimmetrikus kereskedelem
Afrika és Amerika legfejletlenebb régióinak termékeny földjeit és természeti
erőforrásait vette célba, ezzel is segítette a legkizsákmányolóbb intézmény, a
rabszolga-kereskedelem kialakulását. Ahogy azt a 7. fejezetben már említettük, az
aszimmetrikus kereskedelemből származó nyereség felgyorsította a gyarmatosító
hatalmak átmenetét a folyamatos fejlődés modern korszakába, míg a fejlődő
világban jelentősen hátráltatta ezt a folyamatot. 23 A rabszolgaság intézményének
hatása Afrika gazdasági fejlődésének lassú mértékében még jóval a gyarmatosítás
utáni időkben is érezhető volt. 24 A mai napig azok az afrikai régiók a
legfejletlenebbek, amelyeknek a népessége a leginkább megsínylette a
rabszolgaságot és az erőszakos áttelepítést. 25 Ugyanebből az okból azok a nehéz
terepviszonyok, amelyek általában hátráltatják a kereskedelem fejlődését és a
gazdasági fellendülést, hosszú távon előnyösnek bizonyultak a gazdasági fejlődés
szempontjából, hiszen védelmet biztosítottak a rabszolgavadászok ellen. 26