férfiak és a nők feladata a háztartásokban: a férfiak túlnyomórészt a
mezőgazdasági munkákat végzik, míg a nők elsősorban a házimunkáért felelnek.
A kapát és gereblyét használó régiókban viszont a férfiak és a nők egyaránt
kiveszik részüket a földeken elvégzendő munkákból – a talaj előkészítésétől a
vetésen át a betakarításig, de más feladatokat is megosztanak, mint például a
vízhordást, a fejést vagy a tűzifagyűjtést –, noha a legtöbb házimunka itt is
elsősorban a nőkre marad.
A jelek szerint tehát az eke nem csupán a szántás esetében befolyásolta a
munkamegosztás jellegét, hanem egy sor egyéb tevékenység kapcsán is. A World
Values Survey (2004–2011) keretében végzett közvélemény-kutatás eredményein
alapuló elemzés szerint a napjainkban kimutatható nemi sztereotípiák nagy része
visszavezethető az ekehasználatra. Ez talán részben magyarázatot ad arra, hogy
azokban a régiókban, ahol régebb óta és nagyobb intenzitással használták az ekét,
úgymint Dél-Európában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, miért kevesebb a
nő a munkaerőpiacon, a cégvezetők között és a politikában. 35
Az ekének a nőkkel kapcsolatos gondolkodásmódra gyakorolt hatása
kimutatható a napjainkban Európában és az Egyesült Államokban élő
bevándorlók gyermekei között is. Az olyan országokból származó második
generációs migránsok, ahol gyakori volt az ekehasználat, kevésbé tartják
egyenrangúaknak a nőket, mint azok, akik olyan területekről érkeztek, ahol az eke
nem játszott olyan fontos szerepet a földművelésben, és a közülük kikerülő nők
kisebb arányban állnak munkába, jóllehet ők már olyan országokban születtek,
ahol a nőknek ugyanolyan gazdasági ösztönzők járnak és lehetőségek jutnak,
mint a férfiaknak. Az a tény, hogy a második generációs migránsok
gondolkodásmódjára még mindig hatással vannak őseik lakhelyének földrajzi
jellegzetességei, arra utal, hogy a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűd
nemzedékeken át öröklődött, és hogy az ilyen történelmi örökségek még azokban
a családokban is megmaradnak, amelyek olyan területekre vándorolnak, ahol
másfajta intézményi és oktatási rendszerek működnek (noha, amint azt már
korábban említettük, a nők munkaerőpiacon való megjelenése általában sokkal
gyorsabban igazodik a domináns kultúrához, mint más kulturális
jellegzetességek). 36
Veszteségkerülés
A Nobel-díjas Daniel Kahneman és a kognitív pszichológia neves képviselője,
Amos Tversky egy olyan általános tendenciát azonosított, miszerint az emberek
nagyobb jelentőséget tulajdonítanak egy veszteségnek, mint a vele egyenértékű
nyereségnek. 37 Ezt a tulajdonságot „veszteségkerülő” magatartásnak nevezték el,
és roppant fontos meghatározó eleme a népesség körében a vállalkozói attitűdnek,