Oded Galor - Az emberiség utazása

folyamatának legtöbb lépését. Az automatizálással töredékére csökkent a
szövetek előállítására fordítandó munkaidő, ezáltal csökkent a késztermékek ára
is, így Európában és Európa gyarmatain a szegényebb családok is jó minőségű
ruhákban járhattak. Eleinte az új gépeket vízkerék hajtotta, ezért a gyárakat
folyók, illetve vízesések mellé kellett telepíteni. De a gőzgép megjelenésével az
ipar felszabadult ezen kötöttség alól, nem függött már a folyóvíztől, így szerte
Európában és Észak-Amerikában egymás után jelentek meg az iparvárosok,
jóllehet a szénbányáktól való távolságra továbbra is ügyelni kellett. 4
De a technológiai fejlődés a magasépítészet terén az építőipart is
forradalmasította, akárcsak a szárazföldi, vízi és légi közlekedést. Mindez a 18.
század elején kezdődött, amikor Abraham Darby vaskereskedő kitalálta a vasérc
megolvasztásának új, a korábbinál jóval olcsóbb módját, s ezzel óriási lökést
adott e fém felhasználásának, ami végül hidak és felhőkarcolók tömeges
építésében teljesedett ki. A 19. század közepén Sir Henry Bessemer feltaláló és
iparmágnás kifejlesztette azt a módszert, amellyel olcsón és gyorsan erős és
rugalmas acélt lehetett előállítani. A vas- és acéliparban bevezetett fejlesztések
pedig olyan új típusú vágó és feldolgozó eszközök megjelenését eredményezték,
amelyek aztán egy sor további iparágra is jelentős hatást gyakoroltak, s ezzel
hozzájárultak a gőzmozdonyok megjelenéséhez, amelyek pedig nagy távolságok
megtételét tették lehetővé sokkal rövidebb idő alatt. A 19. század elején New
Yorkból az ekkortájt születő Chicagóba az út hat hétig tartott, 1857-ben viszont
vasúttal már csak két napig. A gőzhajó ugyancsak csökkentette a menetidőt a
tengereken, ugyanakkor a tengeri kereskedelem függetlenedett a szelek járásától,
s ezzel nagymértékben felgyorsította a globalizációt. 5
Ugyanebben az időszakban a kommunikáció területén is több áttörést sikerült
elérni. Az amerikai feltaláló, Samuel Morse 1844-ben építette meg az első
kereskedelmi forgalomba helyezett elektromágneses távíróját, és mindössze
három évtized leforgása alatt a világ nagyvárosait már távíróvezetékek kötötték
össze, így az üzenetek pár perc alatt egész tengereket és óceánokat szeltek át.
1877-ben egy másik amerikai feltaláló, Thomas Edison bemutatta a fonográfot, az
első hangrögzítő eszközt, két évvel később pedig a ragyogó villanykörtével állt
elő – vagy talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy az elődei által feltalált
villanykörtét tökéletesítette. Amikor felkapcsolta, azt mondta: „Olyan olcsóvá
tesszük az elektromos áramot, hogy csak a gazdagok fognak gyertyát égetni”,
amivel tökéletesen megfogalmazta újításának a széles néptömegekre gyakorolt
hatását. 6 Edison 1882-ben megalapította New Yorkban a világ első kereskedelmi
céllal működő erőművét, ami után aztán az elektromos áram használata rengeteg
területen pillanatok alatt elterjedt, és fokozatosan kiszorította a gyárakból a
gőzgépeket. A 19. század végén jelent meg a belső égésű motor is, amely néhány