év leforgása alatt lehetővé tette, hogy a helyi áruszállításban az automobilok
leváltsák a lovas kocsikat.
És az újításoknak és találmányoknak ez a teljesség igénye nélkül összeállított
kis listája nem tért ki a vegyipar, a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a bányászat, a
csatornaépítés vagy a beton, az üveg és a papír előállításának területére, hogy az
olyan korszakalkotó találmányokat már ne is említsük, mint a kerékpár, a léghajó,
az ipari gyártósor és a lift (ami a felhőkarcolók építésének is új lendületet adott),
valamint még csak nem is érintette azokat az új pénzügyi eszközöket, amelyek
mindezen vállalkozások finanszírozását lehetővé tették. Túlzás nélkül állíthatjuk,
hogy az emberi törekvéseknek minden területén radikális változások mentek
végbe ebben a rengeteg újítással és találmánnyal fémjelzett időszakban.
Az európai országok, valamint az Egyesült Államok technológiai
erőviszonyaiban bekövetkezett változás felborította a világ hatalmi egyensúlyát.
Ez a változás olyan gyorsan ment végbe, hogy a világ más tájain még a
technológiailag fejlett országokat is felkészületlenül érte. És mivel erőforrások
hiányában nem tudtak ellenállni Európa katonai erejének, a helyi lakosság
elnyomás és kizsákmányolás áldozata lett. A Csing-dinasztia uralkodói, akik
kitiltották az országból a Kínát ópiummal elárasztó brit kereskedőket, pillanatok
alatt rádöbbentek, hogy a birodalmi haditengerészetük flottája teljesen esélytelen
a brit hadihajókkal szemben, amelyeket már gőzgép hajtott, és acélpáncélzat
védett. A britek győzelme az első ópiumháborúban (1839–42) már csak azért is
óriási jelentőséggel bír, mert a britek harctéri előnyét biztosító puskapor és az
acélbevonat is olyan technológiával készült, amely évszázadokkal korábban
éppen Kínában született.
Egy évtizeddel később a Matthew C. Perry ellentengernagy irányítása alatt álló
amerikai haditengerészet szintén technológiai fölényének köszönhetően tudta
rákényszeríteni Japánt egy olyan egyezség aláírására, amely a szigetország több
mint kétszáz éves izolációs politikájának vetett véget. Ez az eredmény aztán egy
sor hatalmi csatározást indított el a japán uralkodó elit soraiban a régi rendet
támogatók és azok között, akik felismerték az európaiak és az amerikaiak
technológiai erejét és az alapvető reformok szükségességét. Ez a belső konfliktus
végül azon erők győzelmével zárult, amelyek a technológiai, szociális és ipari
fejlesztések mellett foglaltak állást. Kiálltak a Meidzsi-restauráció mellett, amely
- azáltal, hogy véget vetett Japán feudális rendszeren alapuló kormányzásának, és
restaurálta a császárságot – elindította Japánt a gazdasági és katonai fejlődés
útján.
A drámai újítások és a gyors változás az egyik legjellemzőbb tulajdonságává
vált annak, ahogy az európaiak és észak-amerikai leszármazottaik gondolkodtak,
dolgoztak, ettek, öltözködtek. De ugyanez jellemezte azt is, ahogy a
szabadidejüket töltötték, ahogy a művészetekre és a kultúrára tekintettek, és