Oded Galor - Az emberiség utazása

zsidó héder, amely több mint kétezer évvel ezelőtt született. Ebbe az intézménybe
a fiúk már négyéves koruktól jártak, hogy képesek legyenek eleget tenni ama
vallási előírásnak, amely minden férfit a Tóra olvasására kötelez, valamint hogy
erősödjék bennük a hit, az erkölcs és az etnikai identitás érzése. Hasonló vallási
intézmények jelentek meg a muszlim és a keresztény világban is, főleg azokon a
területeken, ahol a protestáns reformációnak sikerült megvetnie a lábát. Viszont
azt határozottan állíthatjuk, hogy ezen rendszerek egyike sem tartotta fontosnak
olyan készségek és képességek fejlesztését, amelyek bármilyen szakma
elsajátítása szempontjából hasznosak lehettek volna.
Az írástudás mértéke a történelemben szinte mindvégig elhanyagolható volt. A
középkorra vonatkozó egyes becslések szerint, amelyek pusztán arra
hagyatkozhatnak, hogy az embereknek mekkora hányada írta alá a nevét
olvashatóan a különböző dokumentumokon, az írástudók aránya 10 százalék alatt
maradt olyan országokban, mint Kína, Franciaország, Németország, Belgium
vagy Hollandia, Európa többi országában, illetve a világ más részein az arányuk
pedig még ennél is alacsonyabb volt. 7
De az ipari forradalom előtti évszázadok folyamán, ahogy Európában
megindult a technológiai fejlődés, és ezzel együtt felélénkült a kereskedelem, az
iskolázottság egyre fontosabb tényező lett. Az európai civilizációk
technológiailag már a reneszánsz idején is messze meghaladták a többi korabeli
társadalmat. Az öreg kontinens már jóval az iparosodás előtt is olyan
találmányokkal büszkélkedhetett, mint a könyvnyomtatás, az ingaóra, a
szemüveg, a távcső, a mikroszkóp és még számtalan fejlesztés a mezőgazdaság,
illetve a hajózás területén. Ekkorra a könyv második felében tárgyalt okokból
kifolyólag más olyan társadalmak, amelyek korábban technológiai értelemben
megelőzték Európát, többek közt Kína és az Oszmán Birodalom, kezdtek
lemaradozni, és 1500 után mindössze pár évszázaddal a világ legfejlettebb
technológiája már egyet jelentett az európai technológiával. 8 Ez a technológiai
előny pedig tükröződött abban a tényben is, hogy Európában az írástudók aránya
sokkal gyorsabban emelkedett, mint a világ többi részén.
Az, hogy Gutenberg nyomdája milyen mértékben volt hatással az írni-olvasni
tudás elterjedésére – és ezzel tulajdonképpen Európa gazdasági növekedésére –, a
mai napig vita tárgyát képezi. 9 De az vitán felül áll, hogy az írni-olvasni tudás
terjedése ebben az időszakban nagyban hozzájárult a nyomdaipar
felvirágzásához, illetve hogy a könyvek tömeges nyomtatása jelentősen erősítette
az olvasás és az írás vágyát azon európaiakban, akik ismerték a betűvetés
művészetét. A 15. század második felében Európában összesen közel 13 millió
példányban jelentek meg könyvek. A 16. század már 200 millió, a 17. több mint
félmilliárd, a 18. század pedig nagyjából egymilliárd nyomtatott könyvvel