Oded Galor - Az emberiség utazása

egyértelműen úgy alakították ki, hogy ezeket az igényeket kiszolgálhassa, az
állami középiskolák látogatottsága pedig 1870 és 1950 között a hetvenszeresére
emelkedett. 20
Ezek az adatok egyértelműen arra világítanak rá, hogy az iparosodás során
végbemenő technológiai fejlődés együtt járt a humántőke intenzív fejlesztésével.
De vajon arra találunk-e elfogadható bizonyítékot, hogy ok-okozati viszony is
fennállt a kettő között, ahol az iparosodás volt az ok, és képességek fejlesztése az
okozat? Hiszen az is lehet, hogy ez az egybeesés ennek épp az ellenkezőjére utal,
azaz hogy a humántőke-fejlesztés gyakorolt óriási hatást az ipari szektor
fejlődésére, vagy akár az is lehet, hogy valamilyen mögöttes kulturális vagy
intézményi tényezők álltak mind az iparosodás, mind pedig az oktatás felfutása
mögött. Ha az ok-okozati összefüggést kutatjuk egyik oldalon a technológiai
fejlődés és az iparosodás, a másik oldalon pedig a humántőke-fejlesztés között,
ismét a kvázitermészetes történelmi kísérlet módszerét hívhatjuk segítségül.
Franciaországban a gőzgépet – az ipari forradalom első szakaszának egyik
legfontosabb találmányát – először egy bányában alkalmazták Fresnes-sur-
Escaut, egy álmos kis falu mellett, a francia–belga határ közelében. A fennmaradt
bizonyítékok alapján az új technológia regionális elterjedésével kapcsolatban
megállapítható, hogy minél közelebb volt ehhez a faluhoz egy bizonyos régió
vagy département (ahogy az 1790-ben kialakított adminisztratív körzeteket
nevezték), annál hamarabb vették át a gőzgép alkalmazását a 19. század
folyamán. Azaz a Fresnes-sur-Escaut-tól mért földrajzi távolság alapján meg
lehetett jósolni az adott régióban a gőzgép használatának mértékét. Más szóval,
mivel a gőzgépek aktuális számát ugyebár befolyásolhatta volna az adott
département iskolázottsági szintje és egyéb tényezők is, a Fresnes-sur-Escaut
falucskától mért földrajzi távolság ebben az esetben jól használható a
technológiának az oktatásra kifejtett ok-okozati hatásának kimutatására, mivel (a)
közvetlenül jósolja meg a használatban lévő gőzgépek számát, (b) nem
befolyásolhatja sem az adott tartomány iskolázottsági szintje, sem pedig
semmilyen egyéb zavaró tényező, és (c) az iskolázottsági szintre közvetlen hatást
nem, csak közvetett hatást gyakorol azáltal, hogy befolyásolja a tartományban
működő gőzgépek számát. (Mert abban azért biztosak lehetünk, hogy
Franciaországban nem Fresnes-sur-Escaut-ban volt először oktatás, azaz maga az
iskolázottság nem ebből a falucskából terjedt el az egész országban.)
Ezzel a módszerrel megállapíthatjuk, hogy a technológiai fejlődés
felgyorsulása, azaz maga az iparosodás, legalábbis ahogy azt az egyes
franciaországi département-okban a gőzgépek száma tükrözi, amelyet a Fresnes-
sur-Escaut-tól mért földrajzi távolságból vezettünk le, pozitív hatással volt a
humántőkeképzés számos mérőszámára az 1840-es években, beleértve az elemi
iskolások arányát a teljes népesség körében, valamint az írástudók arányát a