Oded Galor - Az emberiség utazása

koncentrálódott a földtulajdon, azok a földbirtokosok, akik a vagyonukat
nagymértékben a mezőgazdaságból származó bevételeiknek köszönhették, és akik
szerették volna megakadályozni, hogy a munkásaik elvándoroljanak a közeli
városokba, kimondottan ellenségesen viseltettek a közoktatás intézményével
szemben. 39
Ily módon a történelmi okokra visszavezethető egyenlőtlenség a
földtulajdonban jelentős hatással lehetett a mezőgazdaságról az iparra történő
átállás, és ezáltal az új növekedésorientált rendszer kialakulásának ütemére. Ez
köszön vissza abban a területi különbségben is, amely a 20. század elején az
Egyesült Államokban végbement oktatási reformokat jellemezte, ahol az
egyenlőtlen földtulajdonlás negatív hatást gyakorolt az oktatásra fordított
kiadások mértékére. 40 Valójában ha összehasonlítjuk a földterületeknek Kanadára
és az Egyesült Államokra jellemző, viszonylag egyenlő eloszlását a latin-amerikai
viszonyokkal, részben magyarázatot találhatunk a két régió közötti óriási eltérésre
az iskolázottság tekintetében. Sőt, ha csak Dél-Amerikát nézzük, az oktatás
színvonala ott is az olyan országokban magasabb, ahol a földtulajdon eloszlása
(viszonylag) egyenletesebb, mint például Argentínában, Chilében és Uruguayban.
És a világnak más térségeiben – mint például Japán, Korea, Tajvan és
Oroszország –, ahol a korábbi földreformok a földbirtokok nagyjából egyenlő
eloszlására törekedtek, ezek a reformok tulajdonképpen további reformok
előfutárainak tekinthetők, amelyek növelték a teljes népesség iskolázottsági
szintjét.
Végül aztán az iparosodás második szakaszában a gyermekek, a szülők és a
gyártulajdonosok érdeke felülkerekedett a földbirtokosokén, és az általános
tankötelezettség a társadalom minden rétegét elérte azokban az országokban,
amelyek elsőként léptek az iparosodás útjára. És bár a 19. század elején
viszonylag kevés felnőtt büszkélkedhetett alapfokú iskolázottsággal a nyugati
országokban, a 20. század fordulójára az oktatás már oly mértékben utat tört
magának, hogy Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és más ipari
országokban a felnőtt lakosságnak közel 100 százaléka mondhatta el magáról,
hogy elvégezte az elemi iskolát – hasonló földcsuszamlásszerű változás a fejlődő
országokban a 20. század közepén ment végbe, amikor a technológiai fejlődés
üteme ott is elérte a kritikus szintet.
Ez bizony óriási fejlődés volt, és vitathatatlanul javította a munkások
életszínvonalát. Mindössze ötven évvel azután, hogy Marx az osztályharc
eljövetelét jósolta, a munkások bére emelkedni kezdett, az osztályok közötti
határvonal egyre inkább elmosódott, a tömeges közoktatás pedig lehetőséget adott
a további demokratizálódásnak, ami többek között véget vetett egy különösen
alattomos, de akkoriban még széles körben elterjedt gyakorlatnak: a
gyermekmunkának.