A CIA munkacsoport tagjai nem álltak közvetlen kapcsolatban a Fehér Házzal, és furdalta
őket a kíváncsiság, hogy az elnök komolyan gondolta-e, amit mondott, azaz, hogy
támogatja-e a tervet. A forrás szerint: „Bill Burns jött azt mondta: csináljátok!”
A MŰVELET
Norvégia volt az a hely, amely a küldetés szempontjából a legalkalmasabbnak bizonyult.
A Kelet-Nyugat közötti válság miatt, az utóbbi években az amerikai hadsereg fokozta
jelenlétét Norvégiában. Norvégia nyugati partvonalát egy 1400 mérföldes szakaszon az
Atlanti óceán képezi, és az északi sarkkörön belül határos Oroszországgal. A Pentagon sok
jól fizető munkahelyet teremtett, némi helyi ellenállás ellenére, mert több százmillió dollárt
fektetett be az amerikai haditengerészet és légierő norvégiai jelenlétének kiépítésébe. Az
egyik ilyen új projekt egy fejlett radarrendszer volt, messze északon, hogy mélyen
Oroszország belsejében kémkedjen. A rendszert azután helyezték üzembe, miután az
amerikai hírszerzés több Kínán belüli hosszútávú lehallgatási rendszerhez való hozzáférését
elvesztette.
A támogatásból egy új amerikai tengeralattjáró-bázisra is futotta, amelyet azért építettek
meg, hogy a tengeralattjárókon amerikai és norvég katonák kémkedhessenek az oroszok
Kola-félszigeten végzett atomkisérletei után. A Kola-félsziget kb. 250 mérfölddel a norvég
tengeralattjáróbázistól keletre fekszik. Amerika egy norvég légibázist is felújított, és
Norvégiában állomásoztat egy Boeing P8 Poseidon repülőgépflottát, Oroszország elleni
kémkedés céljából.