Hálából az akkori norvég kormány feldühítette a saját liberális és egyes mérsékeltebb
politikusait, mert elfogadott egy bizonyos törvényt (Supplementary Defense Cooperation
Agreement). A törvény hatályba lépése után Norvégia egyes területein az amerikai törvények
voltak érvényesek, azokra a katonákra is, akik bűntényeket követnek el a bázisukon kívül, és
azokra a norvég állampolgárokra is, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a bázison folyó munkát
akadályozzák.
Norvégia 1949-ben lépett be a NATO-ba, így az elsők között írta alá a NATO
alapszerződését. A NATO jelenlegi vezetője Jens Stoltenberg, elkötelezett anti-kommunista,
aki nyolc éven keresztül Norvégia miniszterelnöke is volt, azelőtt, hogy a NATO posztját,
amerikai támogatással, 2014-ben, elfoglalta volna. Putyinnal és minden olyan dologgal
szemben, ami orosz, mindig a kemény vonalat képviselte, az amerikai hírszerzéssel már a
vietnámi háború óta együttműködött. Amerika azóta is megbízható emberként tekint rá. „Ő az
a kesztyű, amely jól húzható amerikai kézre” – mondta a forrás.