Quim Monzó - Guadalajara

konyhaként és egyúal hálószobaként is szolgál) legtávolabbi sarkában
kucorognak, és összebújva, remegve kérik, hogy könyörüljön rajtuk. Robin
Hood biztosítja őket, hogy nincs mitől félniük, és elismétli, azért jö, hogy
odaadja nekik, amit a gazdagoktól lopo. Ez a dolog lényege, magyarázza,
odaadni a szegényeknek, amit ellop a gazdagoktól. Többször is elismétli
ugyanazt, mert látja, hogy nem érteék meg elsőre. Csak néznek
egymásra, azután meg őrá. Robin Hood újra elmagyarázza, és aztán még
egyszer. Büszke magára, és erre a nem mindennapi igazságosztásra. „A
maga módján szolgáltat igazságot”, mondanák egyesek. De! Vegyük észre,
nem a saját érdekében teszi, amit tesz, hanem mások érdekében! Kirabolja
a gazdagokat (és ez természetesen bűncselekménynek számít, hiszen aól
még, hogy valaki gazdag, nem minősül szabad prédának, aól még a
magántulajdon szentsége rá is érvényes, legalábbis egy működő
piacgazdaságban), de nem azért teszi, hogy megtartsa magának a
zsákmányt, ahogy egy normális hétköznapi tolvaj tenné, hanem azért, hogy
azoknak adja az ily módon megszerze javakat, akiknek a legnagyobb
szükségük van rá, nem tart meg magának egyetlen fillért sem. Azért lop,
hogy segítsen a szegényeken, és meg van győződve róla, hogy ez a
nagylelkűség megóvja aól, hogy Isten színe elő felelnie kelljen majd az
elkövete bűncselekmény mia. A cél szentesí az eszközt? Robin Hood
számára igen, ehhez nem fér kétség. Ezért száll szembe a seriffel, a
hatóságokkal, a földbirtokosokkal, legyenek akár az egyházéi azok a földek.
Ugyanezen ok mia igyekszik mindig nagyon udvariasan bánni a nőkkel, a
szegényekkel és a megalázoakkal.
A zsákmány azonban nem sokáig elég, hiszen egy ennyire szegény és
népes családban, ahol ki tudja, mióta éheznek, egykeőre elfogy minden
étel, és felélik a pénzt, a gyertyatartókat, a fülbevalókat és az
evőeszközöket is, hiába sikerült igen jó áron túladni rajtuk a feketepiacon. A
szegények továbbra is szegények maradnak, és a gazdagoknak nem sok
időbe telik új gyertyatartókat, új evőeszközöket, új fülbevalókat, új gyűrűket
vásárolni. Talán a szegényeknek sikerült némileg csillapítani az éhségét, és
a gazdagoknak is soványabb le valamivel a pénztárcája, de a szakadék
ugyanúgy megmaradt köztük.
Robin Hood újra magára öl a fekete selyem álarcot és a tollas kalapot.
Lóra száll, ismét végiglovagol a kanyargós utakon, melyek átszövik az erdőt,
akár egy labirintus, és amikor a leggazdagabb gazdagok kastélyához ér,