legkifinomultabb kísérletek is, amelyek megpróbálták mérni az
elektron valamely nagyon ritka bomlását, kudarccal végződtek,
mert a kísérletet végzők nem tapasztaltak semmi ilyesmit.
Ennek az eredménynek az alapján igyekeztek behatárolni
átlagos életkorát: ez több mint 10 év. Hogy legyen
összehasonlítási alapunk: az ősrobbanástól napjainkig 1,4×10
év telt el. Röviden, a lakásunk elektromos kábeleiben keringő
elektronok vagy azok, amelyek az ujjbegyünkben lévő
atompályákon keringenek, az univerzum életének első
pillanataiban jöttek a világra. Vénségesen vének, de még mindig
szorgosan tevékenykednek, hogy ellássák valóban
nélkülözhetetlen feladataikat, mintha fiatalok és energiától
duzzadóak lennének.
Még meglepőbb a protonok örök élete. Esetükben nem elemi
részecskékkel van dolgunk. Már láttuk, hogy egy proton a
legkönnyebb kvarkokból, két up és egy down kvarkból áll,
továbbá a gluonok által közvetített erős kölcsönhatás tartja őket
össze. A három kvark együttes tömege ~0,01 GeV, egyben
maradásukat pedig ~1 GeV, azaz százszor nagyobb kötési
energia biztosítja. Félelmetes szorítás ez, amely mindent egy
apró térfogatba présel, és így rendkívül kompakt és robusztus
szerkezetet alkot.
A proton annyira jól megalkotott rendszer, hogy alig akad
természetes környezet, ahol ne érezné otthonosan magát. Még a
csillagok legbelsejében uralkodó, rendkívül magas nyomás és
hőmérséklet sem képes kizökkenteni rendíthetetlen
nyugalmából. A protonok legfeljebb kénytelen-kelletlen
24
10