annyira hasonlít rá. A neutron is könnyű kvarkokból áll: ez
esetben két down kvarkból és egy up kvarkból, amelyeket
szintén a gluonok által hordozott, erős kölcsönhatás tart össze.
Az eredmény egy elektromos töltés nélküli részecske; ennek
tömege hasonló, de valamivel nagyobb a protonénál. Mivel a
neutron nehezebb töltéssel rendelkező unokatestvérénél, az
energiamegmaradás törvényének megsértése nélkül
elbomolhat protonra. És valóban, ez történik, amikor szabad,
azaz nem áll össze protonokkal, hogy atommagot alkosson.
Szabadon a neutron nem jut túl messzire: gyorsan elbomlik
protonra, elektronra és antineutrínóra; átlagos élettartama
mintegy negyedóra. Az elképesztő az, hogy mindez nem
történik meg, amíg a neutron az atommag belsejében van. Az
atommagban lévő többi neutronnal és a protonokkal való
kölcsönhatásra kényszerülve túlságosan is elfoglalt ahhoz, hogy
a bomlás megforduljon a fejében, így átlagos élettartama több
mint 10 év.
A neutrínók és a fotonok is stabil alkotóelemek.
Elnyelődhetnek és kölcsönhatásba léphetnek az anyag más
formáival, de az soha nem fordul elő, hogy önmagukra hagyva
más részecskékre bomlanának.
E félénk és könnyű részecskék hatalmas, vékony felhője
elfoglalja az egész világegyetemet. Amióta évmilliárdokkal
ezelőtt kiszabadultak az anyag öleléséből, rendíthetetlenül
kóborolnak nagy kozmikus távolságokban. A neutrínóknak ez
szinte azonnal, alig egy másodperccel az ősrobbanás után
sikerült, a fotonok számára ellenben az egész bonyolultabban
31