megrövidült az évad vagy a legjobbak többen voltak).{^11 } Az évad
második felében csak három játékosnak (Jim Rice-nak 1978-ban,
Ben Oglivie-nek 1980-ban és Mark McGwire-nek 1997-ben) sikerült
az elsőben elért szám 85%-át teljesítenie. Mellettük ott volt Mickey
Tettleton, aki huszonnégy hazafutással vezetett a ligában az 1993-
as évad első felében, de a második felében már csak nyolcra tellett
neki. Az erősen ütők az évad második felében átlagosan csak a
60%-át hozták az első félben teljesített s a ligában nyertes számú
hazafutásuknak. Ez a hanyatlás nem fáradtságból fakad, s nem is
az augusztusi hőség következménye; ha az volna, akkor
ugyanekkora visszaesést láthatnánk az egész ligában. Ez
egyszerűen csak visszatérés az átlaghoz.
S még csak nem is korlátozódik a hazafutásban legjobbakra a
ligában. A szintén az All Star szünetében megtartott Home Run
Derbyn (a hazafutásversenyen) ütőjátékosok versenyeznek
egymással, s az lesz közülük a győztes, akinek a megadott számú
próbálkozásból a legtöbbször sikerül a kerítésen túlra ütnie a
labdát egy gyakorlott dobóval szemben (az ilyen ütést lehet
hazafutással befejezni). Némelyik ütőjátékos arra panaszkodik,
hogy ennek a versenynek a mesterséges körülményei megzavarják
az időzítésben, és emiatt a későbbi hetekben nehezebben sikerült a
labdát a kerítésen túlra ütnie: ez volna a Home Run Derby átka. A
The Wall Street Journal 2009-ben lélegzetelállító történetet közölt
„The Mysterious Curse of the Home Run Derby” (A Home Run
Derby rejtélyes átka) címmel, de azt azután élénken cáfolták a
statisztikával tisztában levő blogokon. De ez nem gátolta meg a
lapot abban, hogy 2011-ben megint közöljön erről egy cikket,
ezúttal „The Great Derby Curse Strikes Once Again” (A Nagy Derby-
blacktrush
(BlackTrush)
#1