eldönteni.[^195 ] Némelyek elleneznék ezt a gondolatot, hogy
találomra válasszuk meg a vezetőinket. Holott épp ez a
pénzfeldobás legnagyobb jótéteménye! A szoros kimenetelű
választásokat a véletlen már eldöntötte. Rossz idő egy
nagyvárosban, egy elromlott szavazógép egy eldugott
városkában, egy rosszul tervezett szavazólap, s félrevezetett
öreg zsidók máris Pat Buchananre szavaznak – ezek a
véletlenszerű tényezők mind eltérést okozhatnak, ha egy
választókerület beleragad az 50-50 százalékba. A pénzfeldobás
jóvoltából nem kellene úgy tennünk, mintha az emberek a
győztes jelöltet választották volna egy szoros eredményű
szavazásban. Olykor az emberek megszólalnak, és azt mondják:
„Nem t’om.”{^10 }
Azt gondolhatnád, hogy nagyon szeretem a tizedesjegyeket.
Annak a közhelynek, hogy a matematikusok mindig biztosat
állítanak, az a másik közhely az elmaradhatatlan párja, hogy
mindig pontosak vagyunk, és igyekszünk mindent a lehető
legtöbb tizedesjegyig kiszámítani. Nem így van. Igyekszünk
mindent csak annyi tizedesjegyig kiszámítani, amennyi
szükséges. Kínában egy Lu Csao nevű fiatalember megtanulta és
visszamondja a pi első 67 890 tizedesjegyét. Ez az
emlékezőtehetség nagy diadala. De érdekes-e ez? Nem, mert a
pi tizedesjegyei nem érdekesek. A pi maga érdekes, efelől nincs
kétség. De a pi több, mint a számjegyei – az Eiffel-tornyot sem
jellemzi teljesen, hogy az északi szélesség 48,8586 fokának és a
keleti hosszúság 2,2942 fokának metszéspontjában áll. Annyi