azzal a költeménnyel is, melyet az első bekezdésben említettem, és amely a
múlt helyrehozhatatlanságáról szól. 1951 körül azt fogom hinni, hogy egy
fantasztikus elbeszélést írtam, pedig valóságos történetet jegyeztem le;
úgyszintén a jámbor Vergilius is úgy hitte kétezer éve, hogy egy ember
születését jövendöli, holott Isten születését jósolta meg.
Szegény Damián! Elragadta a halál húszesztendős korában, egy
szomorú, ismeretlen háborúban, egy jelentéktelen csatában, de elérte, amire
szíve áhítozott, de sokára nyerte el, s lehet, hogy nincs is ennél nagyobb
boldogság.
Hargitai György fordítása